A bányászat fejlődése: Mór, Kisgyón, Naggyón
Móron és környékén az I. világháborút követő években terelődött a figyelem a szénbányászat felé. Erről az időszakról – és a majdani évtizedekről – szól cikksorozatunk.
Móron és környékén az I. világháborút követő években terelődött a figyelem a szénbányászat felé. Erről az időszakról – és a majdani évtizedekről – szól cikksorozatunk.
Talán ma is érdekesek lehetnek a Mór és környéke ipari-mezőgazdasági létesítményeinek 20. századi történetéről szóló régi híradások – mint például ez, 1984-ből:
Szűkebb-tágabb régiónk rengeteg műemlékkel, látnivalóval rendelkezik. Ezek közé tartozik a Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum és Földtani park is Gánton.
Mór szűkebb-tágabb környékén sok híres ember született és/vagy tevékenykedett. Közülük is kiemelkedő személyiségnek számít Amerigo Tot.
A 8216-os számú közút egy négy számjegyű országos közút-szakasz Veszprém megye és Fejér megye területén, a Bakony keleti részének egyik legfontosabb, kelet-nyugati irányú összekötő útvonala.
Isztimér Fejér megye északnyugati peremén, a Keleti–Bakony röglépcsőin települt község.
Mór és környéke történetének egyes korszakaival több alkalommal foglalkoztunk. Ezek azonban szinte kimeríthetetlen témát szolgáltatnak…
Talán ma is érdekesek lehetnek Mór 20. századi történetével kapcsolatos régi híradások – mint például ez:
Móron és környékén sok olyan történeti emlék van (vagy volt), melyet csak kevesen ismernek.
A környék szénbányászatának kezdetén kezdték építeni, a bányászkodás fejlődésével, a Pusztavámi Kőszénbánya Rt. indulásával pedig a vasút is fejlődésnek indult, egészen Sikárosig épült ki.