Ismered Mór környékét? – Isztimér: a Bakony szépségei és barlangok tucatjai…

Isztimér (németül Ißzimmer)

Fekvése

Isztimér Fejér megye északnyugati peremén, a Keleti–Bakony röglépcsőin települt község.

Területe, a mintegy 1000 fõs lakosságához képest viszonylag nagy. Határában található a megye legmagasabb pontja, a 479,6 m-es Kövesdomb, legnagyobb tájrésze a nagyjából 400 m magas, 20 km²-es Mellár-fennsík.

Átmenõ forgalma nincs. Egyetlen közlekedési út vezet a faluba, a 20 km-re lévő Székesfehérvár felől.

Története

Isztimér 1193-ban STAMER alakban fordul elő legkorábban. A község életének második szakasza a XVIII. század derekán kezdődik. Három megyéből, zömében németajkú, katolikus telepeseket fogadtak.

Ekkor alakult ki a szalagtelkes falumag, amely lényegében azóta sem nagyon változott. A XIX. század elejére kialakult a falu vagyonos rétege, amelyet elősegített a falu mezővárosi rangra emelése (1792 – 1872).

A történelem folyamán a politikai viharok csupán érintették a települést. A forradalmak különösebb események nélkül zajlottak le. Az igazi megrázkódtatást a második világháború okozta.

A házak negyede és a templom megrongálódott, a polgári lakosságtól áldozatot követeltek a harcok.

(Isztiméri Római Katolikus templom – fotó:kulturpont.hu)

A falu életének harmadik szakasza a háború után kezdődik. 1948 tavaszán a németajkú őslakosságból kitelepítettek 66 családot, amely 346 főt érintett.

Helyükbe a Vas megyei Őriszentpéter-ről 54, a szlovákiai magyarok közül 53 család telepedett le Isztiméren. A lakosságot megosztotta a ki- és betelepítés, valamint a politikai harcok.

Ezek az ellentétek azonban lassan elcsitultak. 1966-ban Gúttamási községet Isztimérhez csatolták, melynek önállósodási kísérlete nem járt sikerrel.

Nevezetességei

A község területén több, igen jelentős természeti érték is található.

A 10 km hosszú Burok-völgy földtani és növénytani értékei miatt vált természetvédelmi területté.

Számos ritka növény is előfordult itt.

A falu határában 58 kisebb –nagyobb barlangról tudunk, ezek közül a legjelentősebb a fokozottan védett, több mint 3 km hosszú, 200m mély, cseppkövekkel díszített Alba Regia-barlang.

E barlang biológiai kutatottsága révén az európai élvonalba tartozik.

A falu határának nyugati szélén van bronzkorinak becsült Csikling vár romjai.

Köveit a mészégetők használták fel, így az öregtornya is csak „térdig ér”, falait pedig szinte teljesen eltüntették, de a várárok határozottan látszik. Közelében egy hasonló korú, vár maradványai vehetők ki.

Isztimérhez kötődő híres emberek

Angeli Lambert (Isztimér, 1916. december 10. – Budapest, 1971. május 9.): kertészmérnök, növénynemesítő, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1952), az étkezési paprika kutatója.

Stolmár Károly (Isztimér, 1894. december 23. – Foksány, 1945. szeptember) válogatott sportoló, olimpikon, sikeredző, sportszervező, sportvezető. A gátfutás magyar bajnoka, a Ferencváros Örökös Bajnoka.

Winkler Márton (Isztimér, 1857. január 8.– Várpalota, 1911. szeptember 19.) kántortanító.

 

forrás:wikipedia