Varga Máté: Örülök neki, ha tenni tudok az ágazatért és a borvidékünkért

/Fotó:  Hegyközségek Nemzeti Tanácsa/

Varga Máté, a Móri Borvidék Hegyközségének elnöke – ahogy azt korábban írtuk – magas tisztséget tölt be a Hegyközségek Nemzeti Tanácsában is. Az országos szakmai szervezetben végzett munkájáról, a csökkenő hazai borfogyasztásról, és az idei termésről kérdeztem.

-Milyen volt a 2023-as termés, milyennek ígérkeznek az újborok?

A 2023-as évjárat a szőlőtermesztésben szokatlanul sok nehézséget okozott. A korán jött meleg, majd az azt követő hideg a korai fakadású szőlőfajtákat jelentősen megviselte, majd a csapadékos és olykor hűvös kora nyári hónapok kedveztek a gombabetegségek kialakulásának. A sok csapadék miatt az ültetvények gyommentesen tartása is a megszokottnál jóval intenzívebb munkát igényelt. Ennek következtében a borvidéken rég nem látott alacsony termésmennyiséget sikerült betakarítani. Cserébe viszont – kóstolva az újborokat – a minőség szinte biztosra vehetően jobb a korábbi éveknél, de az előzőnél mindenképpen. Jellemzően jó savú, intenzív illatú és zamatú borokat készíthettek a gazdák, és a szép ősz lehetőséget adott a késői szüretelésű borok elkészítésére is.

-Évek óta csökken Magyarországon a borfogyasztás. Hogy érinti ez a Móri borászokat, móri borvidéket?

Mint minden magyar és európai borvidéket, a csökkenő borfogyasztás természetesen Mórt is érinti. Nagy szerencsénk a szerencsétlenségben, hogy bár a borvidékünk mára alig több, mint 410 ha területűre zsugorodott, boraink hírneve eljutott szerte az országba, és sokan keresik a móri borokat. Segít ebben, hogy jelenleg a fehérborok, a szén-dioxiddal készült borok egyre népszerűbbek, és ebben mi itt Móron jók vagyunk. És van egy Ezerjónk, ami ezerarcú, és a borvidék különlegessége. Más tekintetben az átgondolt gazdálkodás jele, hogy a legtöbb pincészet akkora területtel rendelkezik, hogy a rajta megtermelt szőlőből készült borait nagy biztonsággal tudja értékesíteni. Ehhez azonban nem maradhat el a folyamatos, áldozatos munka mind a termelés, mind az értékesítés és marketing területén.

– A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a szakmaközi ügyek viteléért felelős alelnökké választotta idén májusban. Milyen feladatai vannak ebben a tisztségben?

Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy az országos küldöttgyűlés bizalmat szavazott nekem. Feladatok tekintetében pedig azt mondhatom, hogy talán soha nem látott mennyiségű van belőle. Hogy csak a legfontosabbakat említsem, itt az új hulladékgazdálkodási rendszer (EPR, DRS), melybe szinte végtelen munkát lehetne fektetni, és a kapacitásaink erejéig fektetünk is, vagy az E-Pincekönyv projekt, a közösségi bormarketing, az Országos Borverseny szervezése, és még sorolhatnám. A családom és a borászatunk mellett gyakran heti 2-3 napot feláldozni nem kis teher, de igyekszem helyt állni. Szerencsére Frittmann János elnök úr, és a titkárság dolgozói is nagy energiát fektetnek a munkába, amire nagy szükség is van az ágazatot ilyen jelentősen befolyásoló ügyek alakításában. Összességében azt mondhatom, hogy szeretem csinálni. Bár néha stresszes, néha fárasztó, néha úgy érzem, „nagyon új nekem ez a pálya – csak-csak országos jelentőségű ügyekről van szó.” De mindig örülök neki, ha tenni tudok az ágazatért és a borvidékünkért. Szerintem megéri.

                                                        Nagy Pál