Szülőföldem szép határa – Móri séták 1974-ben 3. rész

/A képen: “Utcarészlet” és „Régi pince” – Forrás: Library.hungaricana.hu/Magyar Hírek, 1974/

Talán ma is érdekesek lehetnek Mór történetével kapcsolatos régi híradások – mint például ez,  amely 1974-ben íródott (HÁROM részben közöljük!):

HARMADIK, befejező RÉSZ:

“SZÜLŐFÖLDEM SZÉP HATÁRA          Móri séták

A móri múlt

…A „gazdag”, a „módos” faluban és közvetlen környékén a parasztsors sem volt vigasztalóbb. 1939-ben a Mórral szomszédos Pusztavámon 470 nincstelen zsellércsaládot tartottak nyilván, Gánton 170 családot. Valamelyik uradalomba cselédnek bejutni, a szegénység álma volt. De milyen álom?

Fejér megyében akkora területet foglaltak el a nagybirtokok, hogy a legtöbb községben a parasztság földet szerezni, földet gyarapítani nem tudott. Mórott sem…

A cselédsor egyet jelentett a teljes jobbágyi jogfosztottsággal, mert aki pisszenni merészelt az uradalmi robot ellen, az már kereshetett másik gazdát.

De hol?  A tekintetes vármegyében? Ahol a nagybirtok érdekvédelmi rendszere csírájában elfojtott minden mozdulást? Ahol ez egyik birtokról kiebrudalt cseléd másik megyei földesúrnál munkát nem kapott?

Sötét és nehéz idők tanúja volt a levélíró gyermekkorában, minden bizonnyal megértette: miért és miképpen lett az édesapja forradalmár.

Idézet a füzetből:

„Jellemző a helyzetre, hogy Móron, a járás székhelyén csak egy 161 kötetes könyvtár volt, ennek is a legnagyobb részét a leventék részére kiadott propagandafüzetek tették ki. Egy esztendő alatt a móri könyvtárból 115 személy 229 könyvet kölcsönzött ki.”   Az adat 1936-ból való.

A levélíró minden bizonnyal járt a falu történelmi központjában, a Lamberg kastély mögött, mert hiszen itt húzódik az egykori Kórház utca, amelyet az édesapjáról neveztek el  (1945. után egy ideig Beregi Nándor utca volt az utca neve – a szerk.). Néhány utcácskában még állnak azok a régi házak, amelyeket már sorra bontogatnak, hogy átadják a helyüket a kibontakozó modern városképnek. Egyetlen ötéves terv alatt 3500 korszerű lakást építettek a móriak.

Eltűnőben van a régi, vedlett falu, az egészségtelen falu, ahol a rossz meszes ivóvíz miatt mindenki a másodfelöntésű csigerbort a máslást itta. Most a községi vízmű szállítja a tiszta ivóvizet a fúrt kutakból és a gánti bányából. A korlátlan mennyiségű karsztvíz kitűnő ivóvíz, néhány év múlva az egész Balatonpart azt issza.

Állunk a dombgerincen, az őszi szélben és verőfényben. Hiába keressük azt a Mórt, ahonnan a levélíró ifjú fővel nekivágott a világnak.”

 

“Forrás:Library.hungaricana.hu/Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám) /1974-11-09 / 23. szám