Csőszbál, öregasszonyok tánca, párnatánc… – Móron

/Szőlőcsőszök a kunyhó előtt csőszfokossal és csőszkürttel. Perchtoldsdorf, Alsó-Ausztria, 1912. Gelencsér Ferenc reprodukciója, F. Schnunkó nyomán-Forrás:Library.hungaricana.hu/

Talán ma is érdekesek lehetnek a Mór és környéke  történetéről szóló régi híradások – mint például ez is:

(A cikk első és második részét ugyanebben a rovatban – “Abszolút Mór”  “Hagyomány” olvashatja!)

” Szőlőőrzés

…Kötelességük volt a nyári zivatarok után a szőlőhegyi utakat, dűlőket megjavítani, hogy azokon a szőlőtulajdonosok kocsival közlekedhessenek. Ha a víz nagyon tönkretette az utakat, akkor a szőlőcsőszök segítséget is kaptak a javításhoz, a hegyközség néhány napszámost fogadott fel melléjük. Ilyenkor minden szőlőtulajdonos 15-20 kéve venyigét köteles volt adni, amivel a víz által mosott gödröket betöltötték, és földet raktak rá. Feladataik közé tartozott a dűlőkaszálás is. A dűlők szélén kaszált széna a csőszöké lett.

A csőszök pénzbeli fizetségüket a hegyközségtől kapták. Ezt a pénzt a gazdák fizették be a hegyközségi adó részeként. A móri csőszök fizetése egy napszámos fizetésénél alacsonyabb volt. A csőszlegények általában a csősz fizetésének felét kapták. Szüretkor a csőszök és a csőszlegények egy üveg bort és egy kis borravalót kaptak minden szőlőtulajdonostól. Ezt rendszerint akkor kapták meg, amikor a vidám szüretelőket pisztoly- vagy puskadurrogtatással jól megijesztették.

Szüret után a csőszök és csőszlegények megbizatása lejárt. A szőlőérés időszakának végét a csőszlegények a móri Stéger-, Stroffer- vagy Túrják vendéglőben megrendezett csőszbállal (Hirtenball) ünnepelték meg. Ezen rajtuk kívül szeretőjük, barátaik is részt vettek.

A csőszbálon a móri fúvószenekar (Blechmusik) muzsikájára járták a különféle táncokat: a schmiedet, a trálilit, a walzert, a párnatáncot (Polstertanz), az öregasszonyok táncát (Altweibertanz) és a csárdást.

Móron utoljára 1935-ben fogadtak fel csőszlegényeket, az utolsó csőszbált is ebben az évben rendezték. A csőszbáltól függetlenül minden évben tartottak szüreti felvonulást, szüreti bált is. Ezen a móri csőszlegények is részt vettek…”

Forrás:Library.hungaricana.hu/Gelencsér József – Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat (1991)