Móriak, akikre büszkék lehetünk: Horváth Júlia Terézia

(Horváth Júlia az 1980-as évek közepe táján, forrás:wikipedia – fotó: Bszele)

Többször olvashattak oldalainkon olyan Móron született, és/vagy itt élő emberekről, akik sokat tettek a városért, vagy tevékenységükkel öregbítették az Ezerjó hazájának hírnevét – Folytatjuk:

Horváth Júlia (Terézia) (Mór, 1954. augusztus 8. – Székesfehérvár, 2002. október 12.) irodalomtörténész, magyar nyelv és irodalom és történelem szakos tanár, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum munkatársa, osztályvezetője.

Életútja

Alapfokú tanulmányait Móron végezte, majd 1975-ben diplomázott a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakán.

Ezután tanárként vállalt állást a móri Radnóti Miklós Általános Iskolában, ahol 1982-ig dolgozott.

1982-84 között a székesfehérvári 323. sz. Építőipari Szakmunkásképző Intézet tanára volt.

1984-tõl a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum népművelője, gyermekeknek, katonáknak tart ismeretterjesztő képzéseket, ünnepségeket szervez, kiállításokat rendez.

Elvégzi az ELTE kiegészítő magyar és történelem szakos egyetemi szintű képzését (1985-87), majd a rendszerváltás után az ELTE posztgraduális fotográfiatörténeti szakát.

Később irodalom- és fotográfiatörténészi beosztásba kerül, haláláig az újkortörténeti gyűjtemény munkatársaként a múlt tárgyi emlékeit is gyűjti, kezeli.

Életműve

Elsősorban a Fejér megyei irodalmi kultuszok kutatójaként alkotott, többek között Gárdonyi Géza, Vörösmarty Mihály, Kodolányi János életművét kutatta.

Foglalkozott a székesfehérvári színjátszás történetével, a múzeumban kiállításokat rendezett, országszerte tartott ismeretterjesztő előadásokat. Számos rangos konferencián tartott előadást.

Közben székesfehérvári iskolákban is oktatott, vizsgáztatott, a városban folyó idegenvezetői képzésnek vezető oktatója volt.

Több ízben elnyerte a székesfehérvári önkormányzat Lánczos Kornél – Szekfű Gyula ösztöndíját.

Hosszú kutatómunkával feltérképezte és összegyűjtötte Székesfehérvár és Fejér megye fotográfusait, műtermeit, és jelentűs fotótörténeti dokumentumtárat állított össze.

Kötetei

Horváth Júlia: Ahol a költők teremnek: Vajda, Gárdonyi szülőföldjén. Székesfehérvár: Fejér Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet, 1997.

Horváth Júlia: Gárdonyi Géza Emlékmúzeum, Agárd. Székesfehérvár: István Király Múzeum, 1988. (második kiadás 1998.)

Horváth Júlia: Vörösmarty Mihály a polgári méltóság romantikus költője: a kápolnásnyéki Vörösmarty Mihály Emlékmúzeum. Székesfehérvár: Szent István Király Múzeum, 2001.

Tanulmányai

Horváth Júlia: Németh László és Mezőszilas. In: Új Tükör, 23. évf. 4. sz. (1986). 11.

Horváth Júlia: Stuhlweissenburg – Székesfehérvár (1688-1830). Alba Regia liberata, 1688-1830. Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága, Székesfehérvár, 1988. 21-30.

Horváth Júlia: A szőllő lév-től az elfogyó borig… In: Reformkori magyar irodalmunk és a gondűző borocska. Irodalomtörténeti konferencia, Balatonfüred – Badacsony, 1990. május 18-19. 49-58.

Horváth Júlia: Fejezetek a Fejér Megyei Hírlap történetéből, 1945. január 6-1960. január 6. Kézirat. 1997. VMMK olvasóterme.

Horváth Júlia: Kodolányi János Székesfehérvárott. In: A mítosz, mint realitás. Tanulmányok Kodolányi Jánosról. Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola, 1999. 31-37.

Horváth Júlia: Emlékezés Boross Mihályra. Kiállítás Székesfehérváron. In: Magyar Múzeumok 5. évf. 3. sz. (1999. ősz) 46-48.

Horváth Júlia: Virág Benedek és kortársai. In: Bástya/3, 2005. 231-237.

Horváth Júlia: Boross Mihály, a népíró. In: Bástya/4, 2006. 57-62.

Horváth Júlia: Vörösmarty Mihály szülőföldjén. In: Vörösmarty – mai szemmel. Árgus, Vörösmarty Társaság, Székesfehérvár, 2000. 19-26.

forrás: wikipedia