Gerencsérvár: az ellopott Szent Korona is megfordult falai közt Mór közelében
A hozzá közeli Vértesszentkereszti apátsággal ellentétben Gerencsérvárt jóval kevesebben ismerik.
A hozzá közeli Vértesszentkereszti apátsággal ellentétben Gerencsérvárt jóval kevesebben ismerik.
A vajali szürkenyár Magyarországon a ma ismert legnagyobb törzskerületű ilyen fa. 2011-ben az Év Fája versenyen második helyezést ért el az internetes szavazás eredményeként.
Közel van Mórhoz e középkori várrom, pontosabban: vármaradvány:
A Vértesszentkereszti apátság (vagy ahogy sokan ismerik a környéken: Vörös klastrom) romjai valóban a Vértes rejtekében találhatók.
Mór történetének egyes korszakaival, az „őslakos” móriak, illetve a Mórra évszázadokkal ezelőtt betelepített német lakosság életével, szokásaival, mindennapjaival több alkalommal foglalkoztunk.
A természetkedvelőknek, túrázóknak, a Vértes szerelmeseinek ajánljuk alábbiakat:
Ha a móri szőlőtermesztésről, borászkodásról beszélünk, nem hagyhatjuk ki az Ezerjót (a város zászlósborát) de ugyanígy szót kell ejtenünk a szőlőhegyekről, svábokról, a bécsi császári udvarról, kapucinusokról, a település fejlődéséről,…
A környékbeli szénbányászat történetének ismertetésében a pusztavámi bányászat következik.
Mór – néhány évtizeddel korábban, képeken:
Újabb három évre kapta meg a címet a móri fesztivál: