Pusztító járványok Móron: a pestis és áldozatai
Őseink nemcsak a természet erőivel és csapásaival szemben álltak tehetetlenül, hanem ugyanígy ki voltak szolgáltatva a betegségeknek és járványoknak is.
Őseink nemcsak a természet erőivel és csapásaival szemben álltak tehetetlenül, hanem ugyanígy ki voltak szolgáltatva a betegségeknek és járványoknak is.
Talán nem ismeretlen térségünk egyik kiemelkedő fesztiváljának kedvelői előtt, hogy Móri Bornapokat (pontosabban akkor még: „Móri Bornap”) első alkalommal 1934-ben rendezték meg.
Mór nem volt mindig az ezerjó hazája, történelme azonban gazdag és csaknem ezer éves a település.
Most egy olyan összeállítással jelentkezünk, mely a város (pontosabban a valamikori nagyközség) utcáiról, köztereiről, azok életéről, kialakításukról nyújt egy kis bepillantást.
Azt, hogy a Lamberg uradalom is tartott fenn egy kórházat, Seidl Ignác egyik naplójegyzetéből tudjuk:
Egy nyár végi napon egy házaspár kapált szántóföldjén.
„…A férfiak a magyaroktól átvett gatyát hordták, mely gumi helyett madzaggal kötődött. A csizmanadrág alját gumipánt húzta feszesre…”
Móron a november 2-ról 3-ra virradó éjszaka az itt állomásozó és szabadságon levő katonák a hozzájuk csatlakozott csőcselékkel kifosztotta az akkori Tégla utcában (ma Budai Nagy Antal tér) levő Magazint,…
A II. világháború vége felé tragikus esemény helyszíne volt Mór, közelebbről a Lamberg-kastély:
Mór történetének egyes korszakaival, az „őslakos” móriak, illetve a Mórra évszázadokkal ezelőtt betelepített német lakosság életével, szokásaival, mindennapjaival több alkalommal foglalkoztunk.