Bábák, magánszülésznők a régi Móron

(a kép illusztráció)

Mór történetének egyes korszakaival, az „őslakos” móriak, illetve a Mórra évszázadokkal ezelőtt betelepített német lakosság életével, szokásaival, mindennapjaival több alkalommal foglalkoztunk. Mindezek azonban szinte kimeríthetetlen témát szolgáltatnak…

1816-tól a község által fizetett bábáról is tudunk.

Fizetése eléggé ingadozó, pontosabban csökkenő volt: 1816-21 között évi 100 forint (Ugyanakkor a bíróé 40, – a törvénybíróé 20 Ft volt.) 1827-ben 50 Ft, ezt követően már csak 20 Ft.

Végig változatlan volt a természetbeni juttatása: 6 pozsonyi mérő búza, 12 mérő rozs és 6 öl tűzifa.

A két világháború között magánszülésznők (Groszeiblné, Mannerné és Hartmanné) dolgoztak a községben.

Már említés történt a Móri Jótékony Nőegylet kezén levő Erzsébet tér 15 sz. alatti épületről, melyben egy ideig valóban óvoda és iskola működött.

Miután az apácák innen az ún. Vencel házba (Ma: katolikus iskola) költöztek, az így felszabadult házat az anya- és csecsemővédelemmel foglalkozó Zöldkereszt szervezet vette át.”

(Részlet Schwartz Alajos: A móri németség története és élete c. könyvéből –  a szerző engedélyével)