Mór régen: Willibaldus páter és a tengődő helybeliek

/fotó: Schwartz Alajos: A Móri németség története és élete c. könyvéből/

„Azt követően, hogy a Székesfehérvárt védő török helyőrség 1688. május 19-én megadta magát, máris megkezdődött a lakosság összeírása.

Mórt a maga 7 lakott házával a megye 11 gyéren lakott faluja közé sorolták.

A Budai Kamara küldötte, Werlein István János 1690. júniusában megkezdte a Csókakői várbirtok felbecsülését.

Az adminisztrátor 7 egész és 7 fél telket talált itt lakottan, míg 13 egész és ugyanennyi féltelek üresen állt.

A bécsi kapucinus rendházból 1695. nyarán Mórra érkezett Willibaldus páter, hogy a tulajdonos özvegyének végakarata szerint alkalmas helyet keressen egy templom és kolostor megépítéséhez.

Feljegyzése szerint itt néhány tengődő „kálomista” családot talált.

Az 1696. évi országos összeírás már 30 jobbágytelket említ Móron, ezekből 7 egész volt lakott, 11 jobbágycsalád fél telken, 6 pedig negyed telken élt.

(Részlet Schwartz Alajos: A Móri németség története és élete c. könyvéből – a szerző engedélyével)