Róla nevezték volna el Mórt?

(A képes krónika 60. oldalán levő iniciálé Mór püspököt ábrázolja, amint András herceget királlyá koronázza. (1046))

Mór történetének egyes korszakaival már sokszor foglalkoztunk. A kora középkori és középkori időszak eseményeivel még kevesebbet, pedig vannak források:

A helység nevének eredetéről több feltételezés is van:

„Az egyik szerint az István király által építtetett szentmártonhegyi (ma Pannonhalma) bencés monostorban élt egy Maurus (magyarul: Mór) nevű, jámbor életű szerzetes.

A király és fia, Imre herceg ájtatoskodás céljából gyakran járt ide.

A herceg egy ilyen alkalommal több-kevesebb csókot adott a szerzetesek arcára.

A legtöbbet, hetet Mór atya kapta. Apja kérdésére ezt égi jelenéssel indokolta, mert ebből Mórt valamennyi társa közül a legszentebb életűnek tartotta.

Mór hamarosan a kolostor apátja lett, s hosszabb-rövidebb időt töltött Mór falu határában imádkozással, böjtöléssel, mint egyszerű remete.

Hogy a Mór és Nagyveleg között emelkedő Remetehegy (Einsiedlerhügel) ezzel, vagy egy másik, későbbi remeteséggel függ e össze, az ma már nem deríthető ki.

Valószínű, hogy az akkor benépesülő falu e szentéletű remete nevét vette fel.

(Részlet Schwartz Alajos: A Móri németség története és élete c. könyvéből – a szerző engedélyével)