Trianon-emlékhelyet avattak Magyaralmáson

/Magyaralmás, 2020. október 17. A magyaralmási Trianon-emlékhely 2020. október 17-én. MTI/Mohai Balázs/

Dr. Nagy Lenke  – Móron háziorvos,  és Magyaralmáson élt 25 évig, most is kötődik a településhez – tájékoztatott arról, hogy október 17-én szombaton avatták fel a Trianon-emlékhelyet településükön, amely döntően civil összefogásnak köszönhetően készülhetett el.  Az emlékhely állításának ő volt a kezdeményezője.  Az avatáson – mások mellett – részt vett Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa és Törő Gábor országgyűlési képviselő.

Alább Dr. Nagy Lenkének az avatáson elmondott beszédét olvashatják.

„1920.06.04-e 16 h 42 perc –Versailles-ban a Nagy-Trianon palotában aláírták azt a békediktátumot, melyben országunk 2/3- át veszítettük el, és lélekben a nemzet egésze halt bele!  Ennek emlékére zúgtak néhány perccel ezelőtt templomaink harangjai, éppen úgy, ahogy idén jún. 4-én Mo. egész területén.

Emlékezni jöttünk, egy emlékezésre méltó helyre!

Látva az emlékművet az elmúlt fél év történéseire szeretnék visszaemlékezni:

Ahogy 2020-ba fordult a naptár, rögtön megfogant a gondolat.” Trianon 100!”  Gondolat után a tett! Munkánk telefonos és személyes közvélemény-kutatással  kezdődött márciusban. A megkérdezettek többsége már akkor IGEN-t mondott a kezdeményezésre!

A felmérés során eljutott hozzám néhány negatív visszhang, bevallom, rövid időre megtorpant még a saját lelkesedésem is.

Elmondtam ezt egy valaha Almáson lakó erdélyi asszonynak, aki azt  felelte:„ tudod,Trianonhoz SZÍV   kell!”

Most azokat az emberközeli, SZÍVbéli élményeket szeretném megosztani Önökkel, amiket a féléves munka alatt megtapasztaltam. Örömmel és büszkén számolok be ezekről. Éreztem a falu SZÍVét együtt dobbanni ezért az ügyért akkor:

– amikor februárban a megkérdezettek biztosítottak támogatásukról…

-amikor márciusban a kőbánya tulajdonosa első szóra felajánlotta a követ

(Aztán jött a COVID! Sok mindent megnyirbált, tönkretett, de már nem tudta  szétzúzni az akaratot, a lelkesedést! Távolságot kellett tartanunk! Mégis úgy érzem, a munka inkább összekovácsolta a falu közösségét!)

Éreztem az összefogás erejét akkor is:

– amikor túl az évforduló napján, júliusban SZÍVvel, lélekkel mellém álltak néhányan és megalakítottuk a Trianon Emlékbizottságot. Így, együtt folyamodtunk immáron harmadszor újra engedélyért.

Amikor megkaptuk azt a Képviselő-testület tagjaitól elindult az adománygyűjtés. Nem csak pénzbeli, de lelki adományt is kaptunk: SZÍVbéli elismerő, köszönő és támogató szavakat. Higgyék el ezek legalább olyan fontosak voltak, nagy erőt adtak a kitartáshoz!

– amikor augusztusban kiválasztottuk a követ és a helyére került sokaknak megmozdult a fantáziája! A kő üzent : volt, aki azt mondta: „mintha Nagy Magyarország lenne” volt, aki azt „ a széthasítást szimbolizálja” , mások ellenkezőleg : „mintha a 2 kő támasza lenne egymásnak” s végül valaki a nagy kőben a” leszakított 2/3” -ot látta. Beleborzongtam magam is hallva ezeket a SZÍVmelengető spontán véleményeket…

-amikor szeptemberben kőművesünk mellé társadalmi munkákhoz szerveztünk segítő embereket: kevés kivétellel elsőre mindenki igent mondott! SZÍVesen jöttek, pontosak, lelkesek voltak, elvégezték a vállalt feladatot, néha annál többet is.

Hogy lassan a falu SZÍVügyévé vált az emlékmű, bizonyítja a COOP boltban elhelyezett perselybe névtelenül adakozók adománya is.

Ismert a mondás : „ ha meg tudod álmodni, meg is tudod csinálni!”

…de bizony hiába lett volna minden Isten adta szárnyaló fantázia és kimeríthetetlen ötlettár, ha nincs kivitelező, ha nincs segítség!  De itt minden volt!

Nevek helyett most azt említem, amiben segítséget kaptunk és ami példázza a falu SZÍVből jövő összefogását.

Köszönjük:

– a magyaralmási vállalkozók, családok, cégek;  helyi  és elköltözött!! magánszemélyek, valamint külföldre szakadt honfitársunk  anyagi segítségét, amivel el lehetett indulni..)

-a bányatulajdonosnak a követ, kavicsot, homokot, sódert, saját ill.  alkalmazottainak munkaerejét, munkaidejét, amit rendelkezésünkre bocsátott

-elmondhatatlan köszönet Acsai Bence sírköves mester (Mór,Gárdony) munkájáért és adományáért!

– az összes, felbecsülhetetlen értékű társadalmi munkát: kézi és gépi munkálatokat (alapásás, döngölés,térkövezés, betonozás, locsolás, kőporozás, tereprendezés)

-építőanyag megvételét, ideszállítását

-feltöltő föld adományát, annak elteregetését

-betonkeverőt, villanyáramot

-emléktábla körüli teendők elvégzését

-kovácsolt- vas korlát kivitelezését a hídra

-emlékműsor összeállítását, előadását

-örökzöld ültetését

-lepel megvarrását

-adomány-gyűjtés lehetőségét a boltban

-a meleg napokon hűtött ivóvízről gondoskodást, feketekávé kínálását az emlékhelyen dolgozóknak

-tea elkészítését az ünnepségre

-egy házaspárnak köszönöm a Nagy-Mo. sütemény-forma hajtogatását saválló lemezből, majd a forma segítségével sütemény elkészítését

-ajándékcsomagok felajánlását, beszerzését

– faluházban terem rendezést, terítést

-hidegtál adományát a fogadáshoz

– néptáncműsor felajánlását

-fotó, video készítést, a falu TV-ben ingyenes hirdetést

-hangosítást

-polgárőrök helyszínbiztosítását

Felsorolni is sok!

Több, mint fél év kemény, összehangolt munkájának az eredménye, amit ma itt látnak! Közel 70 embert szólítottunk meg, s vontunk be valamilyen formában a munkába. A falunak egy olyan csoportját, akiknek nem csak  a füle, de a  SZÍVE is nyitott volt a hívó szóra.

Még egyszer köszönöm a részvételt a megvalósításban a Trianon Emlékbizottság vezetőjének ill.tagtársaimnak. A sok szervezést, utánajárást, konzultációt, a rászentelt szabadidőt, fáradhatatlan fizikai, szellemi munkát!

Felemelő volt számomra a civil összefogás, a közös munka a falu lakosságával, ismerős arcokkal!      SZÍVvel-kézzel-lélekkel-Istennel!

Büszke vagyok a falu Polgáraira, büszke az önzetlen segítőkre!

Hiszem, hogy sikerült a közösségi és összetartozás érzést erősíteni Magyaralmáson!”

A Trianon bizottság tagjai voltak:

Viniczai József vezető

Dr. Nagy Lenke

Simicska István

ifj.Horváth Kálmán