/Kvircedli. A kép illusztráció – Fotó: Nagy Pál/
Talán ma is érdekesek lehetnek a Mórral és környékével kapcsolatos régi híradások, szokások, hagyományok – mint például ez:
„A móri németek a farsang végi napokra ünnepi süteményeket: kwiezetl-t (kvircedli), khatznpratzl-t (macska mancsok), nußstangl-t (diós rudak) és schokoladi kranzl-t (csokoládé koszorúk) sütöttek.
A kvircedli régi receptjét így mondta el adatközlőm, Brumbauer Józsefné:
„Minden tojáshoz 3 kanál cukrot számítok. Például 7 tojáshoz 21 kanál cukrot teszek. Ezt legalább egy óra hosszáig keverem, majd egy salakálit és annyi lisztet teszek hozzá, amennyit a tészta felvesz. A tésztának nem szabad nagyon keménynek lenni, mert akkor kemény lesz a kvircedli. Akiszaggatás után egész éjjel száradni hagyom, aztán másnap megsütöm.”
A kvircedli készítéséről 1980-ban sikerült fénykép sorozatot készíteni, és a munkát jól megfigyelni. Brumbauer Józsefné a régi ház első szobájában dolgozott. A tészta kikeverése, összeállítása után liszttel hintette be a gyúródeszkát, majd a kis vájdlingból a gyúródeszkára tette a tésztát. A deszkán még egy kicsit meggyúrta, majd félujjnyi vastagra kisodorta.
Ezután lisztbe mártotta a kvircedli-minta (kwiezetlmodl) egyik oldalát, és sűrűn egymás után a tésztára nyomkodta, majd a minta nagyságának megfelelő darabokra vagdalta a tésztát. Az asztal előtt magasan felvetett ágyra egy fehér abroszt terített, amire széles pengéjű nagykéssel egyenként hordta a kiszaggatott, nyers kvircedlit.
A tészta itt száradt másnap reggelig, amikor Brumbauer Józsefné lassú tűzön megsütötte. Brumbauer Józsefné régi, fából készült kvircedli-mintájának oldalaira hal- (fisch), baba- (puppi), rózsa (rosen) és a virág (blume) mintát faragtak.
Brumbauer Józsefné segítségével Mergl Ferencék kvircedli-mintáját megszereztem a székesfehérvári István Király Múzeum néprajzi gyűjteménye számára.
Ennek egyik oldalán rozmaring minta (rosmarie), a másikon a tulajdonos MF monogramja, kereszt és virág látható (Lelt. sz.: 80. 212. 1.)
Kvircedlivel kínálták meg Móron a farsang végi napokban érkezett vendégeket, rokonokat, ismerősöket. Jó móri borba mártogatva az asszonyoknak is kedvelt csemegéje volt…”
Forrás:Library.hungaricana.hu/Gelencsér József – Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat (1991)
Kiemelések tőlem – A szerk.
Írj Te először kommentet "“…A móri németek a farsang végi napokra ünnepi süteményeket sütöttek…”"