„A katonai rémuralom tehát kezdetét vette Móron is…” – Mór a szabadságharcban

/A képen: a világosi fegyverletétel – Forrás:Wikipedia/

Mór történetének egyes korszakai, a lakosság élete, szokásai, mindennapjai szinte kimeríthetetlen témát szolgáltatnak… – Mint például ez is:

A történet előző része ugyanebben a rovatunkban („Abszolút Mór” „Anno”) olvasható!

„…Augusztus 21-én az izraelita hitközség tagjait vonta felelősségre a „rebellisek” iránt megnyilvánuló szimpátiájuk miatt. 24 óra alatt kötelesek voltak — hadisarc címén — 500 aranyat fizetni, a kapucinusok részére 30 vödör jó bort, a császári katonaságnak pedig 300 pozsonyi mérő zabot beszolgáltatni. Amennyiben nem teljesítik kötelezettségüket, úgy a fenti összeg és élelmiszermennyiség kétszeresét kötelesek fizetni, illetve leadni.

A forradalom híveinek bizonyult földműveseket: Szabó Ferencet, Förhéc Istvánt, Sarok Jánost és Antal Ferencet 50 botütéssel sújtották. A nyilvánosság előtt megbotozottakat 8 esztendőre besorozták a császári hadseregbe. A megtorlás alól nem mentesültek a forradalom eszméit hirdető szerzetesek sem. Közülük kettőt katonai felügyelet mellett Pozsonyba küldött Jablonowski.

A katonai rémuralom tehát kezdetét vette Móron is, s a környék falvai sem kerülhették el a megtorlást; ahol portyázó különítmények jelentek meg, ott a forradalom, a szabadságharc híveit és harcosait — tevékenységük mértékétől függően — letartóztatták, katonai törvényszék elé állították, megbotozták és alkalmasságuk esetén besorozták a hadseregbe.

A különítmények megerősítését, tevékenységük fokozását is igen fontosnak — legalábbis a „győzelmes” osztrákok szempontjából — tartotta Jablonowski. Pasch őrnagyot utasította: a parancs vétele után a rendelkezésére álló lovasságból egy szakaszt indítson Mórra, mert a mezőváros környékén sok földművesnél található fegyver. Az őrnagy Csóron hajtott végre szigorú házkutatást. A házkutatás alól csak a politikailag megbízható földesurak és a plébánia mentesült. A Csóron tevékenykedő különítmény Inotán is hasonló feladatot teljesített, a házkutatás során talált fegyvereket Mórra, a dandárparancsnokságra szállították.

A Jablonowski-alakulatok augusztus 25-én fegyvereket keresve betörtek Veleg helységbe. A község zömében tót ajkú lakosságát megbüntették. 10 szarvasmarhát, 50 mérő zabot és 30 akó bort rekviráltak. A református lelkészt le akarták tartóztatni, mert a híveket az osztrákok elleni népfelkelésre szólította föl. A lelkész azonban a császáriak megérkezése előtt elmenekült….”

(Kiemelések tőlem – a szerkesztő)

Forrás:libraray.hungaricana.hu/Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)  /Tanulmányok / Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849

Folytatjuk – a szerk.