„…a móri lakosság , amelynek „kétharmada jó szellemű””… – Mór a szabadságharcban

/Kép: Lotz Károly: Táborozó huszártisztek – Forrás:Wikipedia/

Mór történetének egyes korszakai, a lakosság élete, szokásai, mindennapjai szinte kimeríthetetlen témát szolgáltatnak…  – Mint például ez is:

„…Jablonowski Fehérvárra történt bevonulását követően utasította a Gallán állomásozó Nagy császári századost, hogy haladéktalanul vonuljon Mórra, s vágja el a Komárom felé visszavonuló honvéd alakulatok és népfelkelők útját. Tehát a császári vezérőrnagy igen fontosnak tartotta a hadászatilag exponált helyen fekvő mezőváros megszállását, s ezért Székesfehérvárról — augusztus 20-án — egy zászlóaljat rendelt a térségbe Nagy százados egységének megerősítése céljából.

Nagy százados augusztus 19-én a kora esti órákban vonult be Mórra: a mezőváros elfoglalásáról azonnal értesítette Jablonowskit, de arról is jelentést tett, hogy előőrsei Bókodon elfogtak egy tüzérkáplárt és kilenc újoncot.

A káplár a kihallgatás során felfedte: az újoncokkal Pápára akart vonulni, és Tésen az irreguláris erőkön kívül egy tüzérséggel is megerősített honvéd zászlóalj tartózkodik. Jablonowski a jelentés alapján módosította korábbi rendelkezését: a százados egységét Kisbérre rendelte, s Mórt a megerősítésükre kirendelt zászlóalj szállta meg.

Stregen lovassági századost, egy portyázó különítmény parancsnokát a megyeszékhely elfoglalásának délutánján százada három szakaszával és egy lovassági üteggel Palota irányába rendelte. A katonai különítmény parancsnoka Sárkeresztesen megbízható forrásból megtudta, hogy a felkelők augusztus 18-án este 11 órakor hagyták el a községet, s Palotára vonultak.

A visszavonulók megtámadását és lefegyverzését tervező Stregen Csórón át Inotára vezényelte egységét, ahol arról értesült, hogy Palotát is elhagyták a felkelők, s a Bakony erdeibe menekültek. Kérte Jablonowskit: a Mórra rendelt zászlóalj vonuljon Inotára, az erősítés megérkezése után pedig megszállja Palotát. Ellenkező esetben portyázó különítményével Mórra vonul, mert egysége megerősítése nélkül a Bakony egyik fontos kapuját, Palotát képtelen elfoglalni.

Jablonowski Stregent Mórra rendelte, s augusztus 21-én dandárával maga is Székesfehérvárról Mórra vonult. A Burits-hadosztály megérkezéséig tüzérséggel és lovassággal megerősített zászlóaljat hagyott hátra azzal az utasítással, hogy a tábornok bevonulása után azonnal vonuljanak Csórra. Jablonowski dandára biztosította a Győr—Székesfehérvár útvonalat és a Buda—Bia—Bicske—Csákvár—Mór—Kisbér közötti postaútvonalat.

A sármelléki járás felső kerületében levő helységek megszállása után szándékában volt egy-egy divízió hátrahagyása Móron, Kisbéren, s dandára többi egységével Palotán át üldözőbe venni a Mednyánszky által vezetett forradalmi erőket, akiknek Nagykanizsa felé vezető útját a Burits-hadosztály egyik portyázó alakulata elvágta. Klapka azonban Komáromba rendelte a két honvéd zászlóaljjal és 20 kisebb ágyúval is rendelkező Mednyánszkyt. így a dandár a mezővárost és környékét tartotta megszállva: Kisbéren egy zászlóalj gyalogság, egy szakasz lovasság; Csórón fél gyalogsági üteggel és egy szakasz lovassággal megerősített zászlóalj állomásozott.

Jablonowski két zászlóaljjal, fél gyalogsági, egy lovassági üteggel, valamint két és fél század lovassággal Móron tartózkodott, s megkezdte a forradami szellemű lakosok letartóztatását, felelősségre vonását. Haynauhoz küldött jelentésében megjegyezte: a móri lakosság , amelynek „kétharmada jó szellemű”, csapataikat üdvkiáltásokkal fogadta.

(Kiemelések tőlem – a szerkesztő)

Forrás:libraray.hungaricana.hu/Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)  /Tanulmányok / Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849

Folytatjuk – a szerk.