Amikor megépült Móron a Polgári Iskola

/A fénykép a Piactéri kaszárnyát mutatja, ahol az oktatás 1894-ben elkezdődött. – Fotó:Schwartz Alajos: A Móri németség története és élete c. könyvéből /

Mór története, az “őslakos” móriak, illetve a Mórra évszázadokkal ezelőtt betelepített német lakosság élete, szokásai, mindennapjai szinte kimeríthetetlen témát szolgáltatnak…

A régi helyi iskolák történetével foglalkozó korábbi cikkeinket ugyanebben a rovatunkban olvashatják (“Abszolút Mór”    “Anno” ) – a szerk.

A polgári iskola

„…Működését a pénztelenség okozta hosszas huzavona után 1894 őszén kezdte meg, a mai Radnóti iskola helyén állt huszárlaktanya egyik termében és kovácsműhelyében.

A helyi és állami hatóságok komoly támogatást nyújtottak fenntartásához, mert abban az itteni németség elmagyarosításában komoly eredményeket vártak.

Ennek reményében bontották le a laktanyát és építették fel helyén a modern iskolát. A lépcsőházban elhelyezett márványtábla ezt így örökíti meg:

„I. Ferenc József apostoli királyunk uralkodása, Zichi és Vásonkeői gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter odaadó kezdeményezésére, Sárvár felsővidéki Gr. Széchenyi Viktor főispán, Jókay Endre igazgató működésének idejében Varga Elemér műépítész tervei szerint 1913-14 évben épült.”

A tanulólétszám gyorsan emelkedett: 1901-ben 105 tanuló járt ide, 1909-ben 124, 1914-ben – az új épületbe már 228 tanuló, a háború utolsó évében pedig már 258 fő.

A Tanácsköztársaság éveiben Velinszky László egyesítette a fiú – és leánypolgárit. 1919- tavaszán azonban az új igazgató, a Tanonciskola éléről idekerült Jókay Endre azokat újra szétválasztotta. Az együttes tanulólétszám 1922-ben 241 fő volt.

A móri németség gyermekeit az elmagyarosodástól félve nem szívesen járatta ide fiait-lányait. A mindenkori tanulólétszám 3/4 része a szomszédos magyar településekből verbuválódott. A tanulók nemzetiségi megoszlása, pl. 1937-ben is ezt igazolja.

Magyar anyanyelvű volt 146 fő, német csak 43 és egy szlovák. Az összlétszám ugyan emelkedő volt (1942: 269 fő, 1944: 298 fő) ám a mezőgazdasági munkacsúcsok idején sok tanulónak hadbavonult apja vagy bátyja helyére kellett állnia, ezért igen sok volt a hiányzás.

A móri németség által már régóta követelt németnyelvű oktatást a nacionalista magyar hatóságok mindeddig sikeresen halogatták.

Csak 1944 őszén engedélyezték két németnyelvű évfolyam indítását. A német oktatásnak ezt a zsenge hajtását aztán néhány hét múlva a közeledő front vihara sodorta el…”

(Részlet Schwartz Alajos: A Móri németség története és élete c. könyvéből – a szerző engedélyével)

A százéves Polgári iskola emléklapja.