/A kép illusztráció – Pixabay.com/
Talán ma is érdekesek lehetnek a móri bor régi, jó hírével kapcsolatos híradások – mint például ez, 1933-ból:
„Tóth Imréék ezüstlakodalma Sashalmon. Sashalmon, a Wesselényi-utcában nagyon kedves, jóízű magyarosi ezüstlakodalom folyt le vasárnap este.
A népszerű Tóth Imre és bájos magyar asszony felesége, a barnapiros Zsófika ünnepelték 25 évi boldog házasság után ezüst- lakodalmukat. A sashalmi háztulajdonos és fejérmegyei birtokos Tóthék, a remekül összeillő szép, délceg magyar emberpár barátságos otthonuk gazdagon terített asztalainál a szükebb rokonság és jóbarátok között vidáman, derűsen, igazi magyar vendéglátással ülték el nyugodt folyású munkás életüknek ezt a negyedszázados megható évfordulóját.
A borulat csak akkor felhődzött mulólag a lelkűkre, amikor szóbakerült a külföldön évek óta kint élő és kint tanuló egyetlen fiuk, aki kiváló iparművész, s drezdai, berlini, párisi tanulmányai után jelenleg az örökváros Rómában tartózkodik…
A magyar asztal ízes főtt- sült étkeire, ropogós liba-, kacsa-pecsenyéire, a hatféle torta édes változataira csúszott ám a — móri bor…
A fejérmegyei nyakas magyar Tóth Imre ugyanis a móri, Bécsben is hires bortermésnek sok évfolyamait pincézi. Van ott olyan régi tüzes » maurer«, hogy a dugó megmozgatásakor kilőtte a nektárt, s pukkadozott, mint a pezsgő sem külőmben…
A móri bornak ilyen dicséretéit büszkén, mosolyogva hallgatta Tóth Imrének a barátja és állandó borszállitója Rézmann ur móri vaskereskedő és bortermelő.
Még a mesterkélt felköszöntők sem savanyitották ezt a derűs hangulatot, csupán egy nagysikerű köszöntés hangzott el, az ezüstös-pár alig hároméves picurka unokahugocskája mondott bájos, kedves, értelmes rigmust a »sógor-bácsiékra« …
A fehérbajuszos udvar- helyszéki Papp Béla bátyánk, ny. állampénztári igazgató, egykori nagyenyedi diák és önkéntes al-vadász góbéságain, valamint a hajdani Vilmos-huszár Tóth-káplár huszár kalandjain sem lehetett elálmosodni.. .
Beh, szép, beh, kedves lakodalmas este is volt ez. A holdsütésnél még a ropogó havon hazafelé-menvést is áldottuk ezt a drága, jó, pompás magyar ezüst-párt. (mp.) „
Forrás:Library.hungaricana.hu/Rákos Vidéke, 1933 (33. évfolyam, 1-53. szám) / 1933-12-10 / 50. szám
Írj Te először kommentet "„A móri bornak ilyen dicséretéit büszkén, mosolyogva hallgatta Rézmann ur…”"