(Bakonycsernyei látkép – fotó:bakonycsernye.hu)
Mennyit tudunk szűkebb hazánkról? Sorozatunkban végigjárjuk a környék településeit, bemutatva, milyen sok érdekességet tartogatnak számunkra.
Bakonycsernye
Fekvése
“A 81. számú Gyõr–Székesfehérvár főútról lekanyarodva, illetve a 82. számú Győr-Veszprém fõútról Zircnél letérve mellékúton közelíthető meg a település.
A község 10 kilométerre található a Mór-Zirc útvonalon, Mórtól nyugati irányban, A Gaja-patak völgyében 5 km hosszan elnyúló település, Fejér megye legnyugatibb helysége. Korábban bányászfalu volt.
(a Gaja – patak – Fotó:wikipedia, Sztudva Gyöngyi)
A község nevét a cserny , fekete jelentésű szláv szóból vezetik le.
A település a Bakony előnevet az 1913-as rendezéskor kapta. 1724-től Veszprém vármegye részeként létezett 1956. április 1-jéig.
Ekkor csatolták Fejér megyéhez. Nyugatról a Tési fennsík karsztja emelkedik a magasba. A Gaja patakot löszdombság keretezi.
Közlekedése
Megközelíthető Zirc, Mór és Székesfehérvár irányából autóbusszal. Vasútállomással nem rendelkezik. A falu főutcája nagyon forgalmas a nagy átmenő forgalom miatt.
Története
Az újkőkori, késő neolitikus, a késő vaskori kelta, majd római időszakban is lakták már az emberek.
Ezt a feltárt leletek bizonyítják. A középkorból már húsznál több település neve ismeretes (Gyón, Bihr, Pacmán, Sikátor, Tényő, Erdőinota, Dolosd), a későbbi Bakonycsernye közigazgatási területén helyezkedtek el, és valamennyien Bátorkő várához tartoztak.
Csernye említése 1341-ben történik először, az újlakiak jobbágyain kívül néhány kisnemesi család is élt, míg a korábban felsorolt települések közül Dolosdot egy 1082. évi okmány említi először. 1275-ben Dolosd mint a Cseszneky család birtoka említtetik.
A török idők alatt Csernye és települései elnéptelenednek, a fejlődés megtorpant, a környezet ősvadon képét nyeri vissza. Csernye újratelepítése a Nyitra és Trencsén vármegyei felvidéki szlovákokkal 1724–1726 között több lépcsőben történt, magukkal hozva az erdőművelés szakmai fogásait, a föld-, és a szőlőművelés alapjait.
Valamint a szlovák anyanyelvet is a berencsi és csejtei uradalmakból. Bátorkő urai, a Zichy grófok biztosítják a lutheránus vallás gyakorlását, templomot és iskolát építhettek, ismét megindult a fejlődés , és 1730-ban a lakosság száma eléri a 300 főt. Az első kőtemplomot 1786-ban építették.
Az 1810-i móri földrengés a faluban is nagy riadalmat okozott, több ház és a templom is megsérült.
A község a 19. század elején Veszprém vármegye legnépesebb faluja volt, ekkor a lakosság a lakosság 80%-a lutheránus, 20%-a katolikus volt, a szlovákok és magyarok békében éltek egymás között.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc móri ütközetét a környező dombokról figyelték a falusiak.
1862-benn a falu egy része tűzvészben leégett, a tűzben a templom harangjai is elolvadtak, és igen nagy károk keletkeztek.
Az újjáépítés során kerültek a templomba a még ma is használatos padok, így a templom befogadóképessége 800 főre emelkedett.
(szőlőprés a községháza mellett – forrás:wikipedia, fotó:Bárdos Veronika)
A Silbermann felépítésû orgona 1867-ben készült egy felvidéki brezovai orgonakészítő műhelyében. Csak néhány ilyen orgona található az országban.
Ez időben a gazdasági adottságok mostohák voltak, így fejlődésnek indult a háziipar, kézművesség, a fonás, a szövés, a kosárkötés. Az itt készült kosarakkal a környező településeket látták el.
A jó pénzszerzés reményében megindult a kivándorlás a tengerentúlra. Az első világháború a falu férfilakosságát nagy számban érintette, az olasz frontokon harcoltak, és ott estek el.
2001-ben a lakosság 1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.
Híres bakonycsernyeiek
Simek Péter labdarúgó
Kisteleki Margit (Kiss Margit) selyemfestő művész
Simek Valéria költő – fotó:barkaonline.hu
Jelene
A második világháború helyi harcai 1945. március 20-21-én zajlottak a német és szovjet alakulatok között. Az 1948. évi csehszlovák-magyar lakosságcsere érintette a települést.
500 fő települt át Csehszlovákiába, és onnan 40 fõ érkezett. Az 1950-es években kezd termelni a Balinkai szénbánya, amely igen sok helyi lakosnak adott munkalehetőséget.
A Gaja-patak 1970. július 10-i kiöntése árvízet okozott. A patakon lévő valamennyi híd megrongálódott.
1974-ben ünnepelte a község, fennállásának 250. évfordulóját. Ezen az ünnepségen alakult meg a szlovák Hagyományőrző Asszonykórus 15 fővel. A községnek jól felszerelt általános iskolája van 300 tanulóval, két óvodája 150 gyermek elhelyezésére képes.
A mővelődési ház és könyvtár, a zeneiskola szolgálják a községet. A község vallási élete színes képet mutat. A történelmi felekezetek mellett megtalálhatók a kisebb vallási közösségek is.
A sport és a szabadidős tevékenység a község életében igen meghatározó. A 800 m² alapterületű iskolai tornacsarnok az év minden szakában jól kihasznált.
A község önkormányzata 1997-ben avatta a település címerét és zászlaját. (a címer lejjebb látható – a szerk.)
Az 1994. évi országos önkormányzati választásokon megválasztották a helyi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat tagjait is, felvállalva a hagyományőrzést és szlovák nyelvápolást.
Az ősi kulturális emlékek, értékek megőrzésére jelenleg kialakításra vár a Szlovák Közösségi Ház.
A község infrastrukturális ellátottsága jó, a víz-, villany-, telefon-, gáz-, és a szennyvíz-hálózat teljesen kiépített. Orvosi rendelő, gyógyszertár, egyházi és önkormányzati óvoda, általános iskola egyaránt megtalálható.
Jól működő kis-, és középvállalkozások vannak a településen. Sportvadászat a környékbeli vadásztársaságoknál megoldható.
Horgászni a község tulajdonában lévő 12 hektáros halastavakon lehet.
(Bakonycsernye, horgásztó – fotó:bakonycsernye.hu)
A Balatonszepezdi Üdülőtábor:
Bakonycsernye község egyik legnagyobb értéke a Balatonszepezden található tábor, amire méltán lehetünk büszkék, hiszen jórészt társadalmi munkával, a bakonycsernyei emberek összefogásával épült meg és működik több évtizede.
(Evangélikus templom – késő barokk épület – fotó:commons.wikipedia)
A 275. évforduló alkalmából az evangélikus egyház és a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat márvány emléktáblát állított a település evangélikus lelkészeinek, amely a templomban megtekinthető.
Bányász emlékpark
Csikling vár rommaradványai Bakonycsernyétől 4 km-re találhatók.
19. századi tornácos parasztházak,
1848-as emlékmű, és, a háborús áldozatok emlékműve a Pacmán hegyen,
a 2. világháborús áldozatok bronz emléktáblája a brezovai temető halottasházán.”
(forrás:wikipedia)
forrás:wikipedia, fotó:Darinko
A Bakonycsernye közelében található Csiklingvár makettje a Dinnyési Várparkban
Írj Te először kommentet "Ismered Mór környékét? – 5 km hosszan kanyarog Bakonycsernye"