(2007. december 26-án Karácsonykor a kisbéri állomáson – fotó:wikipedia)
Az egykor szebb napokat látott Székesfehérvár – Komárom vasútvonal több, mint másfél évszázados. Következőkben visszatekintünk építésére, történetére, közelmúltjára:
A Székesfehérvár-Komárom-vasútvonal a MÁV 5-ös számú nem villamosított, egyvágányú vasútvonala. Az Észak-Dunántúlon található. A 30-as vasútvonalat köti össze a magyar–szlovák határral.
Pirossal a Székesfehérvár-Komárom vasútvonal
Története
A Székesfehérvár–Komárom-vasútvonalat a Déli Vasút építette és üzemeltette egészen az első világháború utánig.
Az osztrák Déli Vasút társaság 1860-tól kezdte el magyarországi vonalainak kiépítését, melynek célja Buda és a Dunántúl összekötése volt az adriai Trieszt kikötőjével.
Első vonaluk a mai Székesfehérvár-Komárom közötti vonal volt. Kiindulásnak az Államvasút-Társaság (ÁVT, német rövidítéssel Steg) újszőnyi állomását választották.
Az ÁVT 1854-től kezdve építette ki a Duna jobb partján fekvő vasutat Bécs-Bruck-Győr-Újszőny (ma Komárom) útirányon: Győrt 1855-ben, Újszőnyt 1856-ban érte el a vasút.
A fővonal Budapestig tartó folytatását csak 1884-ben fejezte be a MÁV, amely egyúttal az egész vonalat átvette.
A Déli Vasút az újszőnyi állomástól indulva építette a pályáját Székesfehérvár irányába. A vonal átadására 1860. július 1-jén került sor.
Ez a vonal volt Székesfehérvár első vasútvonala, míg el nem készült a következő évben a Déli Vasút Buda-Kanizsa fővonala.
Az átadástól gőzüzemű vontatás valósult meg 1975-ig. A komáromi fűtőházat már 1967-re átépítették, hogy tudja fogadni a dízelmozdonyokat, de a komáromi pályaudvar helyhiánya miatt ez mégis Székesfehérvárra került.
Ugyanis a komáromi személypályaudvar mellett van a fűtőház,a másik oldalán a Duna folyik a nagymarosi tervezett gát miatti magasított töltéssel. A személypályaudvar előtt helyezkedik el a rendezőpályaudvar.
(a móri vasútállomás – fotó:vasutallomasok.hu)
Itt is a Duna az egyik oldalon, a másik oldalon a Csillag erőd miatt nem lehet bővíteni. A gurító után a vasútvonal dél felé kanyarodik, itt azonban a szőnyi városrész akadályozza a telepítést.
A vasútvonal forgalmának növekedésével többször felmerült, hogy kétvágányúvá fejlesszék, de erre a mai napig nem került sor.
(1943-as menetrend)
Forgalom
A vasútvonalon a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól kezdve szünetelt, 2010. július 4-től indult újra.
2010. július 3-án a vasútvonal megnyitásának 150.-ik évfordulója alkalmából 424-es gőzmozdonnyal vontatott nosztalgiavonat indult Budapestről, Székesfehérváron át Komáromba és vissza.
A vasútvonal szerepe a gazdasági életben
Csémpuszta:
A mezőgazdasági környezetben lévő “túlméretezett”, 4 vágányos vasútállomást azzal lehet megmagyarázni, hogy a Komárom illetve Almásfüzitő felé vezető vasutak deltavágánya előtt azok teherpályaudvarainak korlátozott fogadóképességét bővíti.
A 2003-ban átépítették és visszabontották, az egyetlen átmenő vágány mellett egy rakodó csonka-vágányt hagytak meg.
Nagyigmánd-Bábolna:
Az állomás mellett létesült az 1970-es években a bábolnai kombinátból kivált IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Rt., melynek raktáraihoz iparvágányt is építettek.
Az üzembe jelenleg többnyire közúton szállítják a nyersanyagot, nagyobb mértékben csak a közelmúltban épült növényolaj-présüzem kiszolgálása zajlik.
Ászár-Keményítőgyár:
1890-ben alapították meg a Kisbér-füzitői Egyesült Gyár Rt. burgonyakeményítő– és szörpgyárát, amely akkor az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb ilyen jellegű gyára volt.
A gyárban készített termékek vasúti elszállítására iparvágány csatlakozik a vasútvonalhoz.
Bodajk:
Bodajk és Balinka szénbánya között az 1920-as években bányavasút közlekedett.
Később normál nyomtávú vasutat létesítettek a bányákhoz.
Elsősorban teherforgalom volt a szénbányák bezárásáig, de a bányatelep, illetve Balinka község kiszolgálására személyvonatok is közlekedtek, amik Balinkabányáig Bodajk felsőn és Balinka megállóhelyen is megálltak.
Az állomáson rakodták át a gánti bányából korábban keskeny nyomközű vasúton, később gépkocsikkal szállított bauxitot a nagyvasúti kocsikba.
(a bodajki vasútállomás 2008-ban – fotó:vasutallomasok.hu)
Moha-Rakodó:
Ténylegesen teherpályaudvar, ahol a Kincsesbányán és környékén kitermelt bauxitot szállítják ide és rakják meg a speciális tehervonati kocsikat.
A vasútvonal felújításakor az 1970-es évek közepén az itt lévő íveket kiegyenesítették és ezáltal a vasútállomás átmenő vágányai messzebb kerültek a felvételi épülettől.
(forrás:wikipedia)
(archív kép a székesfehérvári vasútállomásról – fotó:wikipedia)
Még a vasútvonalról:
| Székesfehérvár-Komárom-vasútvonal | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonal: | 5 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz: | 82 km | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 1435 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Maximális sebesség: | 80 km/h | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jelmagyarázat
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(forrás:wikipedia)
Írj Te először kommentet "Egykor szebb napokat látott: a Székesfehérvár-Mór-Kisbér-Komárom vasútvonal"