Mór történelmi értékeiből: Járásbíróság, Tiprómalom…

Olyan móri, környékbeli látnivalókkal foglalkozunk, melyekkel jártunkban – keltünkben találkozhatunk, mégis: többségükről keveset tudunk, nem vesszük észre azokat vagy csak elmegyünk mellettük – ezért bemutatunk néhányat:

Volt járásbíróság, községháza és tűzoltóság

Szent István tér 2. (Kapucinus tér 4.)

historizáló

1909

Szabadon álló, négyzet alaprajzú területen, három udvar körül elhelyezett épületszárnyakkal, emeletes főszárnyból és földszintes mellékszárnyakból álló, kontyolt nyeregtetős épületegyüttes. Homlokzatait vakolt felületben megjelenő klinkertégla architektúra jellemzi.

A klinkertégla burkolat az épület lábazatát, sarkait, egymás fölötti ablakkeretezéseit egybefogva és főpárkányát emeli ki, az architektúra az udvari homlokzatokra átfordul, a földszintes mellékszárnyakon egyszerűsített formában jelenik meg.

A főhomlokzatán a funkcióból eredendően attikával lezárt kettős bejárat, és manzárdtetővel kiemelt sarokrizalit, zárterkéllyel és fiatoronnyal. Síkmennyezetes, stukkódíszes belső terek, 19. század eleji nyílászárók.

Épült 1908–1909 között járásbíróság, községháza és tűzoltóság számára, ma a Földhivatal működik benne.

(Ez annyiban változott, hogy ma már a Járási Hivatalnak, Postának, Házasságkötő teremnek, pártok, szervezetek helyi irodáinak, egyéb szolgáltatásnak is helyet ad az épület – a szerk.)

Szent Vendel-kápolna

Széchenyi u.

historizáló

19. század második fele

A városból Árki-puszta felé vezető út mentén, szabadon álló, egyhajós, egyenes szentélyzáródású kápolna, a hajó felett nyereg, a szentély felé kontyolt nyeregtetővel.

A félköríves bejárat fölött nyitott harangtorony. Építtette az állatpestis elleni fogadalmi kápolnaként Wéber József és felesége Mária 1746-ban, Szent Lénárd és Szent Vendel tiszteletére.

A 19. század második felében erősen átépítve. A kápolna mellett: kőkereszt, 19. század második fele.

Lakóház és tiprómalom

Wekerle Sándor u. 2.

klasszicista

1829

Utcavonalon álló, téglalap alaprajzú, alápincézett, szintváltós, csonkakontyos nyeregtetős lakóépület, L alakú földszintes, tornácos, nyeregtetős mellékszárnnyal.

A lakóépület Wekerle utcai homlokzatának három, keskeny, magas földszinti nyílása félköríves, a tengelyben lévő emeletiek vízszintes záradékúak. A homlokzat sarkait tükrös pilaszterek hangsúlyozzák, trapéz formájú oromfalát fönt profilos párkány keretezi, három, kör alakú padlásszellőző ablakában rács, tetőcsúcsán buzogánydísz.

Az emelkedő terepen álló épület hátsó része földszintes, oldalhomlokzata tagolás nélküli, az utcavonalon ívesen kitüremkedő malomépülettel később építették össze. A Wekerle u. felől csatlakozó földszintes melléképület vakolat nélküli, középtengelyben pilaszterek tartotta attikafalas kocsibehajtó, a szárny kapun túli oldala tető nélkül, romosan áll.

Az udvari homlokzata előtt tornác fut végig. A földszinten kő-tégla vegyes falazatú épületegyüttes 1732-ben épült, a K-i oldalt 1829-ben építették hozzá.

A malom 1920-ig működött, jelenleg pusztuló állapotban.    (forrás:forsterkozpont.hu)

(A pusztuló állapot már a múlté… Évekkel ezelőtt teljes felújítást végeztek rajta, jelenleg üzletházként működik – a szerk.)