Mór a római korban: őrtorony, jelentős út, gazdag leletek…

/Római kori út – a kép illusztráció/

Mór történetének egyes korszakaival már sokszor foglalkoztunk. Azzal azonban még nem, hogy kőkori és ókori leleteket bőséggel találtak a mai város területén és szűkebb-tágabb környékén. Mint ezeket is:

„Krisztus születése táján a Bibliából is ismert Augusztus császár jelent meg e tájon légióival és rövidesen ezt a jelentést küldte Rómába: ,A pannóniai törzseket legyőztem, s Róma határait a Danubius folyó partjáig vittem előre!”

Utódaik a folyó jobb oldalán erődítmények láncolatát építették ki – a Limest -, melyeket kövezett felületű utakkal kötöttek össze.

A hátországban a katonák és az ideköltöző római telepesek sorra építették fel városaikat – a mi közelünkben Bodajk (Osones), Csákvár (Floriana) -, melyeket ugyancsak kővel burkolt és mérföldkövekkel ellátott utakon tudtak megközelíteni az utazók és a kereskedők.

Az egyik jelentős út a Savariából (Szombathely) Aquincumba (Óbuda), a tartomány fővárosába vezető út volt, mely éppen Mór-Bodajk térségében keresztezte a Pécs (Sophiane)-Gorsium (Tác)-Brigetio (Ószőny, ma Komárom része) útvonalat.

Az utak mellett, azok biztosítására, ellenőrzésére a légiók helyenként őrtornyokat építettek.

Nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy az egyik ilyen őrtorony éppen Mór központjában, a mai Kis-, vagy Magyar-templom helyén állhatott. Erre a feltételezésre jutott szülővárosának, Mórnak történetét kutató Frey Jácint kapucinus szerzetes, az itteni kapucinus kolostor lakója.

Hosszú időn keresztül teológiai tanulmányait végezve, latin nyelvtudását kamatoztatva kutatott a római és a vatikáni levéltárakban.

Vizsgálódásainak eredményeiről szerzetestársainak, így Felícián páternek is beszámolt, aki cserkészcsapatunk vezetőjeként ezeket nekünk is továbbította.

A város területén számos római épület alapja került feltárásra és igen sok sírt is találtak a régészek.

A gazdag leletek közül említsünk meg néhányat.

A legértékesebb, a Magyar Nemzeti Múzeum római-kori részlegének vezetője szerint európai viszonylatban is igazi kincsnek számító leletet, egy Jupiterfejes bronz olajmécsest 1913 májusában találták meg a cserháti vasúti őrház mellett.

Felsődoboson 1958-ban bukkantak egy pénzérmékkel teli agyagedényre, melyben valószínűleg egy zsoldoskatona rejtette el a fizetését.

Tárnok-puszta mellett egy nagy kőkoporsóban akadt el egy eke, mely jelenleg a bodajki polgármesteri hivatal előtt áll.”

(Részlet Schwartz Alajos: A Móri németség története és élete c. könyvéből – a szerző engedélyével)

(Jupiterfejes bronz mécses. Lelet a római korból – fotó:Schwartz Alajos: A Móri németség története és élete c. könyvéből)