Ilyen volt az élet a harmincas évek alsó osztályaiban Móron

/A kép illusztráció: iskola az 1930-as években – fotó:Fortepan.hu/

Mór története, az “őslakos” móriak, illetve a Mórra évszázadokkal ezelőtt betelepített német lakosság élete, szokásai, mindennapjai szinte kimeríthetetlen témát szolgáltatnak…

A témával foglalkozó korábbi cikkeinket ugyanebben a rovatunkban olvashatják (“Abszolút Mór”    “Anno” ) – a szerk.

“…Hogy milyen volt az élet a harmincas évek alsó osztályaiban?

Erről saját gyermekkori tapasztalataim alapján röviden így tudok beszámolni. Szüleim 1936 őszén a vajali iskolába írattak be. A tanteremben egy padsorban az elsős fiúk és lányok, a másik padsorban pedig a másodika-sok ültek. A katedra mellett három lábon állt a tábla, melynek egyik oldala vonalas, a másik kockás volt.

A nagyobb fiúk mindig az írás-olvasás, vagy számtanóra esedékessége szerint forgatták az osztály felé. Ugyanilyen vonalas-kockás volt a palatáblánk is, melyre odahaza írtuk palavesszővel a kapott házi feladatot. Az iskolában maradó füzetbe a tanító néni tollbamondásait, dolgozatokat írtunk. Három tankönyvünket: az írás-olvasást, a számtant és a hittant minden tanév kezdetén kiosztották közöttünk. Ezeket gondosan legalább újságpapírba kellett csomagolnunk, és a tanév végén újra leadnunk.

A tanítás természetesen magyarul folyt. A német nyelvet heti két órában tanultuk. Télen a tanterem fűtését úgy oldottuk meg, hogy reggel mindenkinek egy hasáb tűzifát kellett hoznia, melyet a sarokban álló kályha mellé dobtunk. A tanítást olykor az iskolaigazgató, a tanfelügyelő, és az iskolaszék kiküldöttei ellenőrizték. Reggelenként a tanító néni megérkezéséig az egyszeregyet kellett hangosan mondanunk.

A rendet és fegyelmet a tanítók pálcával tartották. Kisebb rosszalkodásért a tenyerünkre vagy körmeink hegyére kaptunk egy-két ütést, de komolyabb esetben a nadrágunk lett vele „kiporolva”.

Az iskolákban a tanítás vallásos szellemben folyt. A napot imával kezdtük és végeztük, a köszönés is „Dicsértessék” volt. Vasárnapon kötelező volt a 8 órai diákmisén való megjelenés, ahová az iskolában gyülekezve, tanítóink vezetésével sorban mentünk. Füzetünk első oldalára is az „Isten nevében kezdem el” mondatot írtuk…”

(Részlet Schwartz Alajos: A Móri németség története és élete c. könyvéből – a szerző engedélyével)