Helyi értékeink: Boldog Gizella szoborról, alkotójáról és névadójáról

/Kép forrása:wikipedia, fotó:Solymári – A teljes kép alább látható!/

Mór egyik legújabb, ám ma már egyik legismertebb köztéri szobra a Boldog Gizella szobor. Erről, alkotójáról és névadójáról olvashat most.

A millennium jegyében a Móri Városvédő és Szépítő Egyesület által kezdeményezett közadako­zás segítségével megvalósult szobor mára Mór egyik jelképe lett.

I. Istvá­n király feleségét, a boldoggá avatott Bajo­r Gizellát ábrázoló bronz szo­bor őz mellékalakkal, grá­­nit oszlo­pon felállítva.

A né­­me­­tek és magya­rok békés egy­más mel­lett élésének és a város újkori tör­ténelmének ki­fe­jező szimbóluma.

/Boldog Gizella szobra.  Kép forrása:wikipedia, fotó:Solymári/

A város központjában, a Köztársaság téren áll 2001. óta. Alkotója Nagy Benedek, Móron élő szobrászművész.

A szobor alkotójáról, Nagy Benedekről részletesen itt olvashat:

https://mormost.hu/2019/12/04/mori-muvesz-akire-buszkek-lehetunk-nagy-benedek/

A szobor névadója – vagyis kit ábrázol?  Bemutatjuk:

Boldog Gizella (984 körül – Passau, 1059. május 7.), Szent István király felesége, az első magyar királyné.

II. „Civakodó” Henrik bajor herceg és Burgundi Gizella (Izabella) lánya, II. Henrik német-római császár húga, aki a „magyarországi” melléknevet kapta a legendairodalomban, ugyanis ő lett Szent István király felesége, s így Magyarország első keresztény királynéja.

995-ben kérte meg a kezét Géza magyar fejedelem fia, István számára.

996-ban tartották német földön, a 873. szeptember 27-én felavatott kölni dómban az esküvőt, majd követte férjét új hazájába.

Kíséretében több német lovag érkezett Magyarországra.

Fontos szerepet vállalt a kereszténység terjesztésében, számos ajándékot adott különböző templomoknak.

Az a miseruha, amely a vezetésével készült, amelyben benne van az ő kézimunkája is, és amit a székesfehérvári templomnak ajándékozott, később a magyar királyok koronázási palástjává lett.

Ezen szerepelnek István király, Imre herceg és Gizella királyné, akiknek ez az egyetlen – hímzés formájában – fennmaradt korabeli ábrázolása.

Készített oltárterítőket és templomi szertartási tárgyakat is. Szent István alapító társa volt a veszprémvölgyi apácakolostortól az óbudai Szent Péter és Pál templomig.

A királyi párnak két fia született, Ottó és Imre. Csak Imre herceg élte meg a felnőttkort, de egy vadkanvadászat során meghalt.

István halála után, Orseolo Péter, majd Aba Sámuel uralkodása alatt méltatlanul bántak vele.

Aba Sámuel halála után visszatért Bajorországba, ahol a passaui apácakolostorba lépett be, melynek később főnökasszonya lett.

Ennek egyik szép emléke Gizella királyné apátnőként használt keresztje, az úgynevezett Gizella-kereszt, amit Münchenben őriznek.

Sírja búcsújáró hely. 1975-ben saját könyörgést engedélyeztek nevére.

Hivatalosan nem avatták boldoggá.     (forrás:wikipedia)

Sírja a Nidernburg kolostorban