„..Az építkezés mégsem Vértesszentkereszten, hanem Mórott indult el…”

/Mór, Kapucinus-tér és környéke.   –   A kép az 1900-as elején készült/

Talán ma is érdekesek lehetnek a Mórral és környékével kapcsolatos régi  híradások, szokások, hagyományok – mint például ez:

„…Az 1695. február 25-én kelt oklevél szerint Hochburg Jánosné, Hartmann Johanna tízezer forintos alapítványt tett annak évi ötszáz forintnyi kamatjával együtt a kapucinus kolostoregyüttes építésére.

1695 nyarán megjelent a rend megbízottja, páter Willibald, hogy az építendő rendház számára a megfelelő helyet kiválassza.

A kálvinisták mereven elutasították kérését, ám a földesúri hatalom mellé állt. Pragmatikus megfontolások alapján a leendő kolostor helyét a bodoki erdőben választották ki, ahol a török által elpusztított, de romjaiban még álló, a nép nyelvén a vörös barátok, valójában a vértesszentkereszti ciszterci apátság állt.

A hely kiválasztását elsősorban az indokolta, hogy a kőanyag rendelkezésre állt. Az építkezés 1701-ben azonban mégsem Vértesszentkereszten, hanem Mórott indult el.

A templom elkészültéig az istentiszteleteket a mai Magyar templom helyén álló kis templomban tartották, amely a török hódoltság idején a reformátusoké volt. Az első misét Willibald testvér 1695. szeptember 8-án, Kisasszony napján mutatta be.

A kapucinus templomot 1701. július 24-én szentelték föl. Az ünnepi misét Széchényi Pál celebrálta. A kapucinus rend vezetősége a kolostort hamarosan a teljes jogú rendházak (convent) rangjára emelte, s több ízben évtizedeken át itt nevelte újoncait, papnövendékeit…”

Forrás:Library.hungaricana.hu/ G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum – kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009) / Kerny Terézia: A KAPUCINUS REND MŰKÖDÉSE ÉS ÉPÍTÉSZETE MAGYARORSZÁGON

Kiemelések tőlem – A szerk.