Wekerle Sándor Mórról: „Az országnak legjobban mívelt bortermő vidéke ez…”

/Móri Borvidék – látkép a Móri-árokkal, a Vértessel/

Talán ma is érdekesek lehetnek Mór és a mai Móri Borvidék 19-20. századi történetével kapcsolatos régi híradások – mint például ez:

„…A múlt század közepének szőlőkultúrájáról jeles földrajztudósunktól, Fényes Elektől nyerhetünk sommás véleményt. Mindenekelőtt Csókakőt emeli ki, mondván „itt terem az egész megyében talán legjobb bor”.

Fehérvárcsurgó első osztálybeli határa „jó bort” ad, bár Mór „roppant szőlőhegye is igen jó bort terem”. Szép a szőlőhegye Bodajknak és Sárkeresztesnek, Sőréd lakói „többnyire szőlőművelésből élnek.”

A Csókakői-hegy tövében fekvő Csákberénynek inkább szép vidékét hangsúlyozza, igaz, „szőlőhegye van”, akár Magyaralmásnak és Mohának. Zámolynak, Csákvárnak „bora jó”. Iszkaszentgyörgyöt nem említi, de mint látható – az összes többi falunál legalább egy utalás található a szőlészetre. (Fényes 1851,1-IV.)

Fényes egy másik munkájából tudjuk, hogy a komáromi, pozsonyi és nagyszombati kereskedők a Bakony, a Vértes és a Mezőföld borát egységesen móri bor néven hozták forgalomba. (Fényes 1847, 36.)

Fél évszázaddal később, a millennium idején megjelent Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben с. sokkötetes munkában a móri születésű, miniszterelnökké emelkedett Wekerle Sándor (1848-1921) írta a Fejér megyéről szóló fejezetet.

Különös részletességgel foglalkozott Mór környékével, ami jelzi, hogy a terület a századfordulóra küzdötte fel magát minőségi borvidékeink közé.

Wekerle írja, hogy „a Vértes…nyugati és déli lejtőjének alján Orondtól (Csákberény része) kezdve Csókakőn át egész Moórig s a megye szélén fekvő Pusztavámig szakadatlan sorozatban szőlőültetvények vannak.

Az országnak nemcsak egyik legnagyobb, hanem legjobban mívelt bortermő vidéke ez.

A Csókakő környékén termő finom zamatú bor a neszmélyihez hasonló legjobb minőségű asztali bor, míg a moóri hegyeken termő nehéz és édes, e mellett igen kellemes ízű bor, a könnyebb borokkal való keverésre kiválóan alkalmas, ezért igen keresett…”

Forrás:Library.hungaricana.hu/Fejér megye néprajza – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat / Gelencsér József – Lukács László: Szép napunk támadt.  A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat (1991)

Folytatjuk!