“Mostoha tv, édes gyerek – móri tv”: a móri televíziózás múltjából… 2. rész

/A kép illusztráció – Fotó: Fortepan.hu/Rádió és Televízió Újság/

Talán ma is érdekesek lehetnek a Mórral és környékével kapcsolatos régi  híradások, érdekességek… – mint például ez,  amely az 1980-as évek második felében íródott a helyi televíziózásról.

A FOLYTATÁS KÖVETKEZIK (az első rész ugyanebben a rovatunkban – “Színes” olvasható – a szerk.):

“GYŐRI ZOLTÁN—SZELE ISTVÁN

Mostoha tv, édes gyerek — móri tv

“…Mára átalakult nemcsak Mór lakossága, de iparszerkezete, mezőgazdasága egyaránt. Két kiemelkedő ipari üzem jelenti a foglalkoztatási bázist Móron, az Ikarus leányvállalata, és a Csepeli Fémmű Elektrodagyára. A szellemi bázist egy! gimnázium és egy szakközépiskolával vegyes szakmunkásképző jelenti három általános iskola mellett. Nem jelentéktelen tehát az az értelmiségi szám, amely jelentős szerepet játszik a település életében.

A hetvenes évek végén a Lamberg-kastély művelődési központtá és könyvtárrá való alakításával erőteljes fejlődésnek indult a település, nemcsak az urbanizáció, hanem a szellemi fejlődés terén is. Ennek a szellemi folyamatnak a Lamberg-kastély mellett Nagy Benedek szobrászművész volt az ihletője, ébrentartója, szervezője.

Nem volt mentes Mór azoktól a társadalmi mozgásoktól sem, melyek az elmúlt évtizedekben jellemezték társadalmunkat. A felszabadulás utáni német lakosság kitelepítése, a bányászat időszaki prosperálásával vagy leépítésével változott a település lakossága is, hogy mára egy stabilnak tekinthető foglalkoztatási réteg jelentse az állandóságot.

A létrejött városi tévének tehát nem akármilyen feladata volt ennek a történelmi előzménynek az ismeretében. Mór az a típusú település, amely falunak nagy, városnak kicsi, két etnikum él egymás mellett, ezt ábrázolni egyfajta településbeli közmegegyezés jegyében nem akármilyen vállalkozás. A tv is csak azt tűzhette ki maga elé, hogy kifejezője, hangadója legyen a móriak indentitásának, lokálpatriotizmusának, de ábrázolója legyen a jelen bonyolult társadalmi folyamatának is. A hagyományos funkciók is a csábítás csapdáját adták: tájékoztatás a móri eseményekről, reális kép adása a település mindennapjairól. Felhasználható lett a városi tv például a másutt rövid életű tehó elfogadtatásánál, népszerűsítésénél, az értelmes, célkitűző feladatok közmegegyezéses propagálásánál.

Azok a kísérletek, amelyek a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején törekedtek Mór történelmi városképének megőrzésére, felerősödtek a televízió révén, hiszen a közvéleményt olyan mértékben lehetett a lokálpatriotizmus híveként megnyerni, melyről abban az időben csak álmodni lehetett.

Egyszerűen fontossá válhatott a móriak számára a települések értékeinek megőrzése, fenntartása. Ez az apró momentum jelzi, hogy a helyi televízió nyilvánossága a település demokratizmusának fontos eszköze lehet.

Ha a hetvenes években létezett volna a kábel-tv, ma Mór egyedülálló pincéi, épületei és pincesorai révén Magyarország egyik legértékesebb kistelepülése lehetne. De nem az, mert a közvélemény hatalma nélkül mindezeket könnyű elhatározással és szívvel a hetvenes években elpusztították.
így az a furcsa helyzet jött létre, hogy megyénk legfrissebb városának egyikében a közösségi tévé léte egybeesett a várossá válással, a társadalmi, gazdasági folyamatok bonyolódásával és ezek együtteseként sokkal jelentősebb lett a funkciója, mint amit bármely szociológiai vizsgálat előzetesen kimutathatott volna. S mindez milyen szegényes technikai feltétel- rendszerrel! A Móri Tv rendszere ugyan a legjobbnak tekintett VHS-rendszerre épül, de nem haladja meg a minimális amatőrszintet.

Egy valamirevaló divatos fiatal rendelkezik azokkal az eszközökkel, melyek ahhoz szükségesek, hogy például átjátszhatok, másolhatók lehessenek a műsorok. Pedig a Móri Tv csak ezzel’, a technikával bírt sokáig! A költségvetés — összegszerűleg másfél millió Ft — csak a működtetés elvi szintjéhez elegendő, ebből foglalkoztatni lehet 3 főfoglalkozású dolgozót és alkalmazható kb. 15 alkalmilag segítő munkatárs.

A szerkesztőség alapelve így is az, hogy aki a tévénél tevékenykedik, az részese legyen azoknak a munkaértekezleteknek, ahol a következő adások kialakítása folyik. Abból is látszik, hogy csak kisöccse a székesfehérvári tévének a móri, hogy az előbbi heti adásával szemben Móron csak havi jelentkezésre van lehetőség.

Nem könnyű így az életszerűség, a naprakészség követelményének megfelelni. A móriak patriotizmusát jelzi, hogy a Mór történetét bemutató sorozat sikert aratott minden réteg előtt. De a mindennapokat, a szociális gondokat bemutató adások szintén népszerűek voltak. A kábeltévék első szakmai megmérettetésén sem azzal aratott a móri tv sikert, hogy másolni akart másokat, hanem azzal, hogy önmagához kívánt hű maradni. A vállalkozás szimpatikus heroizmusa nemcsak a vájtfülű szakma, de a közvélemény rokonszenvét is elnyerte.

A Góliátok versenyzésében Dávid győzött!

Nem akármilyen dicséret ez, azokban az időkben, amikor a városi televíziók többsége két célt tűz ki maga elé: megfelelni a Magyar Televízió technikai és szerkesztési igényeinek, fenntartóik elvárásainak.

A Móri Televízió hű tudott maradni — szinte egyetlen és utolsó mohikánként — ahhoz az eredeti elképzeléséhez, amelynek mottója az lehetett volna: „Rólunk szólni, önmagunknak-’. Ez a közösségi televíziózás hajdani ideája volt. Már legtöbb helyen csak illúziója maradt.

Móron a közösségi tévé mindazon helyi tradíciók őrzője és örököse, melyekre más médiák hiányában hézagpótló szerepet is be kell töltenie. Ehhez persze fejlettebb technikára, nyitottabb várospolitikára, lojálisabb irányításra lenne szüksége a tévé stábjának!

A Móri Tv — valószínűleg szerencsés véletlenek összejátszásaként is, — a tudatos törekvések mellett üde színfoltot jelent a kábeltévék szürke masszájában. Nem vált az MTV utánzójává, igazi amatőr tévéként tudott olyan értékes, sajátos arculatot kialakítani, mellyel saját közönsége mellett a szakma szimpátiáját is elnyerte. Ez adott módot arra, hogy pályázati úton, szimpatikus rokonszenv gyanánt olyan berendezések birtokába juthatott, melyekkel az amatőrszintet stabilizálni tudta.

Terveik, elképzeléseik nem tartalmaznak unikumot!

Továbbra is az elkezdett úton járva, integrálni kívánjuk Mór legaktívabb szellemi energiáit a tévé programjába, hogy a többszörösen hátrányos helyzet ellenére, szellemi tükre és kovácsa legyen a városnak.

A kihívás nem kicsi: beindul rövidesen a műholdas adások közvetítése is a városban, amely nagyobb konkurenciát jelent a szerény, szegény tévéknek.
De vállalják a kihívást! Van egy nagy előnyük, amit csak ők tudnak kihasználni: móriakként móriaknak akarnak továbbra is ismereteket, információkat, helyismeretet és helyi szellemet sugározni.

Erre senki más nem képes! Ez olyan nemes feladat, amelyet mostoha körülményeik ellenére is örömmel vállalnak.”

 

Forrás:Library.hungaricana.hu/ Közművelődés Fejér megyében, 1987 (10. évfolyam, 1-2. szám)1987 / 1-2. szám / Kábeltelevíziózás – helyi nyilvánosság. Kálmán András: A kábeltelevíziózásról 1988. tavaszán / Győri Zoltán, Szele István: Mostoha tv, édes gyerek – Móri tv