„Mostoha tv, édes gyerek – móri tv”: a móri televíziózás múltjából…

/A kép illusztráció – Fotó: Fortepan.hu/MHSZ/

Talán ma is érdekesek lehetnek a Mórral és környékével kapcsolatos régi  híradások, érdekességek… – mint például ez,  amely az 1980-as évek második felében íródott a helyi televíziózásról:

„GYŐRI ZOLTÁN—SZELE ISTVÁN

Mostoha tv, édes gyerek — móri tv

„ . . . nem a megalkuvó és bizonyos vezetői szolgálatokat ellátó televízió a jó, hanem az, amely képes a helyi politika társalkotójaként közreműködni a nyilvánosság alakításában.”

(Pozsgay Imre)

Büszkén vállalható tény, hogy a kábeltévék, a közösségi televíziózás Fejér megyei magvát Székesfehérváron hintették el a hetvenes években. Ahogy az ország Budapestet tekinti bizonyos vonatkozásokban egyfajta követendő példának és mintának, úgy megyei szinten a megyeszékhely jelenti azt a gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális etalont, melyet a megye több településének követni érdemes.

Így Móron is az a fajta nagy közösségi antennarendszer jelentette a kábeltévé alapjait, melyet az IKV székesfehérvári kollektívája dolgozott ki, és adaptált Mórra a panelházak sikertelen, műszakilag kezdetleges központi antennái helyére. Ráadásul a település földrajzi fekvése alig tette lehetővé, hogy a Móri árok legnagyobb településén akár a magyar, akár a külföldi adók adását megfelelő minőségben fogni lehessen. A kialakított központi antenna- rendszer révén (amely, hangsúlyozzuk a székesfehérvári szisztéma kicsinyített változata) jó minőségben lehetett fogni a magyar mellett az osztrák és a cseh adók műsorait is.

Annál inkább sürgetőbb volt ez a megoldás, mivel az időközben elkészült helyi reléadó sem tudta teljes biztonsággal betölteni a magyar műsorsugárzás gondjait. Ahogy terjeszkedett a település lakótelepe, úgy bővült a kábeltévéhálózat is, hiszen így már minden lakásba bekötötték szolgáltatásként ezeket a műsorokat. Sőt, a biztonságos vétel a családias övezet lakosságát is egyre ösztönözte, hogy összefogással, társulással bekapcsolódjon a kábeles rendszerbe. így Mór lakosságának kétharmada részese már a kábeles műsorvételnek, ezen belül a helyi tv adásának is.

Nem véletlenül indultunk ki abból cikkünk elején, hogy Székesfehérvár megyeszékhelyi előnyei és lehetőségei követendő példát adhatnak Fejér megye többi településének is. Ugyanis a Székesfehérvári Városi Televízió adásai szintén úttörőszerepet játszottak a móri közösségi tv sorsában. Ahogy a kábeltévé fehérvári példája során pillanatok alatt létrejött a dunaújvárosi, majd a móri rendszer, úgy a megye- székhelyi közösségi tv ugyanezt a folyamatot ismételte meg erőteljes intenzitással. Különösen fontos volt ez Mór életében, mely ellentétben Székesfehérvárral és Dunaújvárossal, semmilyen helyi sajtótermékkel nem rendelkezik.

A fehérvári minta követése csak arra várt, hogy megfelelő alkalmat találjon az erőteljes igénylésre. Ehhez ragyogó alkalmat kínáltak az 1985-ös választások, mivel a demokratikusabb kettős jelölés rendszerét kialakító politikai nyitottság a közvéleményben felvetette annak igényét, hogy a Fehérváron jól bevált képújság Móron is elindulhasson.

A közvélemény igénye és a város vezetésének szándéka ekkor találkozhatott és megkezdték a városi képújság rendszeres adásainak közlését. Szerepelt ebben minden jelentős móri társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális esemény, ajánlat, reklámmal színesítve. A következő lépésként a képújság adását egy-egy játékfilm sugárzása követte, s ez a szisztéma rokonszenves közönségsikert aratott.

A helyi vezetés, érzékelvén a lehetőségben rejlő nagyszerű lehetőséget, kézbevette a fejlesztés lehetőségének a formáit. A pártbizottság, a tanács, az üzemek, intézmények segítségével társadalmi áldozatvállalás révén beszerezte az adásokhoz szükséges minimális eszköz- rendszert.
Könnyítette a vezetés helyzetét az a körülmény, hogy Móron megvoltak az előzményei a helyi művelődési közösségek működésének és áldozatvállalásának.

A vegyes lakosság — Mór fele német volt hosszú ideig — szinte egymással versengve hozta létre a múltban önművelődő, közművelődési egyesületek sorát. Nemcsak iparoskor, zenei egyletek, színjátszó csoportok működtek eredményesen, de gazdag állományú könyvtárak, erős felekezeti csoportok is kulturális bázist nyújtottak a lakosságnak.

Ezek a kulturális tradíciók erősen éltek a lakosság egy részében, akik most is ápolják anyanyelvűket, nemzetiségi hagyományaikat. Móron soha nem érződött a német nemzetiség elkülönülése, sokkal inkább az a fajta nyitottsága, amely egyformán hatott magyarra, svábra.

Sajnos Mór történelmi múltjának, históriájának még a rövid ismertetése sem tartozik e cikk keretébe, de annyit mindenképpen el kell mondani, hogy Mór jelenének bemutatásakor sem kerülhetjük meg a német nemzetiség közel 300 éves jelenlétének realitását. Nem véletlen, hogy a település jellegét meghatározó épületek, műemlékek mindegyike német néven él a közvéleményben. A Lamberg-kastély, a Láncos- (Luzsénszky-) kastély, Zölt- (Trauten-berg-) kastély egyaránt jelzi, hogy a település török utáni történelmében a német lakosság játszotta a főszerepet. Az épületek mind meghatározói ma a városképnek, legfőbb értékei Mór műemlékeinek..„

FOLYTATJUK!

Forrás:Library.hungaricana.hu/ Közművelődés Fejér megyében, 1987 (10. évfolyam, 1-2. szám)1987 / 1-2. szám / Kábeltelevíziózás – helyi nyilvánosság. Kálmán András: A kábeltelevíziózásról 1988. tavaszán / Győri Zoltán, Szele István: Mostoha tv, édes gyerek – Móri tv

 

Kiemelések tőlem – a szerk.