Mór, 2003-ban – „Mangalica, avagy szerencsés, aki megfogta a disznó farkát”

/Mangalicák –  Fotó:Pixabay/

Talán ma is érdekesek lehetnek a Mórral és környékével kapcsolatos régi  híradások, újságcikkek, szokások, hagyományok – mint például ez:

„Mangalica, avagy szerencsés, aki megfogta a disznó farkát

Akár több száz dunántúli roma fiatalnak adhat munkát rövidesen az a kezdeményezés, amely júniusban indul el Móron. Az őshonos magyar fajta, a mangalica háztáji tenyésztésére betanító programot az Európai Unió Equal-programja 400 ezer euróval támogatja. A rendkívül ígéretes program készítői ugyanakkor ízelítőt kaphattak a rendkívül bürokratikus, de főleg lassú, uniós adminisztrációból.

Mór

Piacképes ismereteket és biztos megélhetést kínál a Közép-dunántúli Régióban élő roma fiataloknak egy, az Európai Unió Equal- programjának keretében 400 ezer eurós támogatással megvalósuló program. A Mangalica, avagy szerencsés, aki megfogta a disznó farkát elnevezésű projektötlettel a Móri Cívis Kht., a Fejér Megyei Munkaügyi Központ, a móri cigány kisebbségi önkormányzat és a székesfehérvári regionális munkaerő-fejlesztő és -képző intézet által alakított fejlesztési társulás – egyedüli dunántúliként – tavaly májusban nyert az uniós pályázaton. (Az Equal program célja olyan foglalkoztatáspolitikai módszerek alkalmazása, amelyek segítenek a munkaerőpiacon tapasztalható hátrányos megkülönböztetés és egyenlőtlenség leküzdésében.) E program részeként júniusban a Közép-dunántúli Régió három megyéjének (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém) csaknem negyedmillió háztartásába jut el az a kérdőív, amelynek alapján egyrészt kiválasztják a programban elsőként részt vevő harminc roma fiatalt, másrészt elkészítenek egy olyan humánerőforrás-térképet is a régió 5 ezer lélekszámúnál kisebb településein, melyből kiderül, hogy milyen is a cigányság foglalkoztatási helyzete e területen.

A térkép a 16 és 26 év közötti korosztályba tartozó romák mellett a fogyatékkal élő vagy megváltozott munkaképességűek helyzetét is megpróbálja feltárni.

A jelentkezők közül a megyei munkaügyi központ pszichológiai szakszolgálata által végzendő pályaorientációs vizsgálatok eredményeként kezdetben 30 embert vesz fel egy évre főállásba a közhasznú társaság. Olyan embereket keresünk, akikben igazi motiváció van, s akikhez a háztáji művelés elsajátítása után 15-20 állatot ki is lehet helyezni – mondta Arany László, a program koordinátora.

A roma fiatalok, akik e program keretében maguk hozzák létre a projekt fenntarthatóságát biztosító majorságot, megismerik az állat- tartási technológiákat, és elsajátíthatják a szükséges vállalkozói ismereteket, amelyeket az otthoni adottságoknak a legmegfelelőbben tudják alkalmazni. A kht. az ereded tervek szerint tovább is foglalkoztatta volna e fiatalokat, de végül az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) szakértőinek javaslatára az önfoglalkoztatás mellett döntöttek, amihez a roma fiatalok munkaügyi támogatással foghatnak.

A mangalicatenyésztés óriási előnye, hogy – mivel ez a sertés őshonos fajta – nem vonatkozik rá semmiféle kvóta. A program kidolgozói a legegyszerűbb őstermelői modellre építve öt, egyenként nyolc hónapos hizlalási ciklust modelleztek, s az általuk végzett piackutatás szerint a húsra komoly felvevőpiac mutatkozik. A mangalicát főleg azok a spanyol húsipari cégek keresik, akik a hozzá teljesen azonos paraméterekkel rendelkező, ott őshonos ibér fajtából készítik a világhírű szeránói sonkát. Az eddigi tapasztalatok szerint a mangalica húsa pedig még inkább alkalmas arra, hogy a 3 éves érlelési folyamatnak alávessék, s a sonkája szeletelhető marad. Az így készült „pata negro”, a „fekete láb” a világ legértékesebb, legdrágább sonkája.”

Forrás:Library.hungaricana.hu/24 óra, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)  / 2003-06-07 / 132. szám

Kiemelések tőlem – A szerk.