Ezt is itt tárták fel! Móri késő római temető

(késő római temető – a kép illusztráció)

Mór és közvetlen környéke, közigazgatási területe gazdag történelmi emlékekben és látnivalókban egyaránt. Közülük jó néhánnyal foglalkozunk már.

Most egy olyan következik, amely mellett – autóval, motorral, szép időben kerékpárral – sokan elmennek, gyakran nem is sejtve, mit rejt, rejtett…

„1962 júniusában jelentették az István Király Múzeumnak, hogy Mór, Sztahanov u. 1. sz. alatt ház építés során sírok kerültek elő.

A lelőhely a község Ny-i szélén, egy É-i lejtésű domb D-i oldalán a mai Székesfehérvár—Győr-i műúttól a községbe vezető bekötő út mellett, attól É-felé kb. 80—100 m-re van.

Kralovánszky Alán jelentése  szerint a házépítéskor 5 csontvázas sírt pusztítottak el. Leletek az 1., 3. és 4. sírban voltak. Egy sírt (6.) sikerült feltárnia. Szórványként egy besimított díszítésű füles bögre is előkerült. (1. ábra 4.)

Ugyanez év őszén kutatóárkokkal megvizsgáltuk a háztól D-re és Ny-ra eső szabad telkeket (É-on másik lakóház és szőlő, K-en utca húzódik). D-en húzott árkaink egyikében újabb sírra (7.) találtunk. A feldúlt sírok mellékletei a következők voltak:

1. sír — kancsó, szürke, kissé kihajló peremmel, nyakán halvány besimított dísz, a vállon körbefutó enyhe dudor. Füle a peremből indul és lendületes ívvel simul a gömbölyű hashoz. (1. ábra 1.) szá: 8 cm; tá: 5,5 cm; m:17 cm.

3. sír — üvegedény, gömbtestű, csöves nyakkal, törött peremmel, zöld színű. (1. ábra 2.) m:13 cm.

4. sír — korsó, sárgásbarna mázas, gömbölyű hasú. Füle kiegészített. (1. ábra 3.) szá:3,5 cm; tá:5,5 cm; m:15,5 cm.

A továbbiakban feltárt 6. sír: nyújtott helyzetű férfi csontváz (iuvenis) 160 cm mélyen. Alsó lábszár csontjait a ház alapozásakor elvágták. Tájolás:93° (É-tól K-felé) Melléklet: bronzcsat az utolsó lumbalis csigolyán, ívesen hajló vasdarab a bal felkarcsont mellett. (1. ábra 5.)

7. sír — közepes megtartású, К —Ny-i fekvésű (fejjel Ny-felé) női csontváz 135 cm mélyen. Balláb alsó szára a comb alá hajtva, jobbláb térdben felhúzva. A jobb felkarcsont bolygatás következtében elmozdult. A sír alját 3 db tegulával rakták ki, hoszszanti oldalán kétfelől 1—1 homokkő darab volt. (LVII. t. 1—6.)

Mellékletek:

1. üveggyöngyök (kék, zöld) a nyaknál (1. ábra 8.)

2. egyfülű, csőrös, kiöntőjű, szürke kancsó a jobb  lábfej alatt (1. ábra 6.)

3. edény aljtöredéke a visszahajtott balláb mellett

4. vas sarló a sír Ny-i végében (1. ábra 7.) Feltételezésünk szerint a szokatlan fekvés oka lehet: 1. a sír méretei szabták meg az elhelyezést, 2. a halál neme következtében került ilyen helyzetbe, 3. korabeli bolygatás során jutott ebbe a formába.

A leletek tanúsága szerint későrómai, IV. századi sírokkal van dolgunk. A kerámia anyagban mázaskorsónk párhuzamait. legközelebb a táci és csákvári temetőkben kereshetjük.

A szórvány bögre intercisai, zengővárkonyi, zeiselmaueri leletékkel mutat hasonlóságot. Intercisában és Aquincumban  üvegkorsónk megfelelői fordulnak elő. Ugyancsak kettős csonkakúp- és korongos alakú üveggyöngyökkel találkozunk a pilismaróti és bogádi temetőkben.

A fémanyag esetében a sarlónak nem került elő pontos megfelelője, a 6. sír bronzcsatjának Kisárpáson és Burgheimban  vannak analógiái. A fentiek alapján temetőnk korát a  IV.  század közepére tehetjük.

A további kutatások során sírokat nem találtunk. Valószínűleg a temető szélét sikerült elfognunk, amelynek többi része a házak  ill.  az út építése során elpusztult.

Bánki Zsuzsanna”

 

A hivatkozott ábrák itt NEM LÁTHATÓK – a szerk.

Fenti anyag megjelent 1966-ban – a szerk.

forrás:library.hungaricana.hu