Mór környékének történetéből: a csatkai remeték

(a Szentkút légi felvételen, forrás:wikipedia – fotó:Civertan)

„A csatkai szentkút képéhez hozzátartoznak az 1861 óta mellette élő remeték is. Ők egyszerű, jó szándékú hívek voltak valamennyien. A nép nevezi őket remetének. Magányos életmódjuk igazolja ezt az elnevezést.

A plébániatörténet kápolna gondnoknak, kápolnaőrnek jelzi őket.

Gondozták a Szentkutat, a kápolnát, annak környékét, sekrestyési teendőket láttak el és szolgálatára voltak a búcsúsoknak.

Az első CSÖBÖNYEI JÓZSEF, ferences harmadrendi, aki megjelenésével minden igénytelensége ellenére, gyökeres változást idézett elő a Szentkút történetében. Ácson született, 1861-ben jelent meg a Szentkútnál és kérte a plébánost, hogy mellette letelepedhessék és a Szentkút őre lehessen. Itt barlangot ásott magának és abban lakott. A plébános “boldog egyszerű”-nek nevezte és azt mondta róla, hogy álnokság nincsen benne, böjtöl, imádkozik, két keze munkájából és alamizsnából él. Meghalt Csatkán 1885. május 21-én 68 éves korában. Itt temették el a régi temetőben.

A második BONYAI JÓZSEF, ez Földi Mihály remete szerint 1886 körül itt gyógyult meg, és akkor megfogadta, hogy itt marad remetének. Néhány év múlva azonban elment. Fiatal ember volt.

A harmadik ERŐS KÁZMÉR, a pozsonymegyei Felbakán született 1846. március 4-én. Törpe alkat volt. A mai lourdesi grotta helyén ásott magának barlangot. Meghalt 1916. április 11-én.  Sírja a csatkai új temetőben van.

A negyedik NÁZER IMRE, Tósokberenden született. Földműves volt, a harctéren fogadta meg, hogy remete lesz Csatkán. Magastermetű volt. Szigorúan vezekelt. 1918-29 között volt a kápolna őre. Meghalt Csatkán 1929. szeptember 24-én 43 éves korában.  A csatkai temetőben van eltemetve.

Az ötödik DOMJÁN JÓZSEF, Budapesten született 1907. március 14-én. Géplakatos volt, majd elvégezte a képzőművészeti főiskolát. Ő építette a remete házikót. Sokáig külföldön élt és fametszeteivel szerzett hírnevet. Utolsó kivánsága szerint Csatkán temették el, 1993-ban.

A hatodik FÖLDI MIHÁLY, született Dohán 1865. szeptember 19-én. Ferences harmadrendi volt. A keresztúttól jobbra eső széles utat ő lapátolta ki. Kéziratában a Szentkút történetéről is van néhány feljegyzése. Meghalt Csatkán 1944. március 11-én 80 éves korában.

A hetedik HORVÁTH JÓZSEF, Láziban született, tüdőbeteg volt. Ezért rövid idő alatt meghalt 1942. március 23-án 52 éves korában Csatkán.

A nyolcadik HEGYI GYULA, hosszú szakállt viselt. A gyermekek nagyon szerették. 1945 után Súrra, majd egy veszprém megyei szociális otthonba került.

A kilencedik MOHÁRI LŐRINC, 1958-ban mint magatehetetlen öreg került a pápai szociális otthonba. Ott is halt meg.

A tizedik LATÁK NÁNDOR, született 1895. október 6-án Adán. Kilenc testvére volt. Fiatal korában a színművészetet tanulta és gyakorolta. 35 éves korában szervita szerzetes lett és mint ilyen a Károly testvér nevet kapta. Mikor a szervita atyáknak el kellett menniük Súrról, ő itt maradt remetének.

A tizenegyedik BALÁZS JÓZSEF, aki kármelita szerzetes volt. Ő 1973 óta haláláig, 2009-ig volt Csatkán remete.

Sajnos azóta Csatkának nincs remetéje.”

(forrás:csatkaiimaria.hu)

Újabb információ, hisz 2019. februárban egy csatkai remetéről (Surinás Ferenc) ír  a Kisalföld.hu, a cikk ITT olvasható!

Címlapkép: Wikipedia – Civertan