Pusztatemplomok Móron és környékén – Tárnok, Tímár, Veleg…

/A kép illusztráció!/

Móron és környékén sok olyan történeti emlék van (vagy volt), melyet csak kevesen ismernek.  Alábbiak is minden bizonnyal ezek közé tartoznak:

(A cikk első része ugyanebben a rovatban –  “Színes” –  olvasható!)

“A Fejér megyei pusztatemplomokra vonatkozó jelen közlés nem tekinthető teljesnek…

TÁRNOK — 1338-ban említik oklevélben először „Tarauk’-ot mint possessiot (Csánki HL 353). Az 1660-as és az 1685-ös összeírásban pusztaként sorolják fel (U et С 4-42, 10-2). Ma Kistárnok és Nagytárnok néven puszta Bodajk mellett. A két puszta között az erdőben 1864-ben egy dombon épületromok látszottak, melyeket a nép „Puszta Szentegyháznak” nevezett (Pesty).

TÍMÁR — 1232-1484. között fordul elő az oklevelekben, 1483-ban említik parochiális egyházát is (Csánki III. 354: Tymar, Thymar, Thimar). A török uralom alatt és után puszta (1685: U et С’ 10-2). 1853-ban említik itt az erdő közepén a Faluhely dűlőt (OSzK Kataszt.). Templomának alapfalai ma is láthatók (Gen thon 199). 41. TŐRÖS — Középkori oklevelekben 1461-1487. között fordul elő mint possessio (С s á n к i III. 355: Thewres, Thewrews). A török uralom végén mar puszta (1685: U et С 10-2). Később sem települt meg. Templomának romjai a XIX. század közepén még láthatók voltak. Rómer Flóris írta le, hogy „a kápolna hossza 4°, szélessége 2°, félkör alakú oltárfülkéje nem egészen 1°. A romok egyedül terméskövet mutatnak, minden építészeti jelentőség nélkül”. (A Bakony, terményrajzi és régészeti vázlat. Győr, 1860. 46.)

VELEG — Károly János szerint 1231-ben szerepel először oklevélben (V. 444). 1430-tól 1487-ig sűrűn előfordul az oklevelekben possessio Weleke, Veleg, Welegh, Nagweleg, Nagnvelgh, Weleg (Csánki III. 356). 1526-1528-ban: Welegh possessio (U et С 4-41). A török uralom alatt elpusztult, 1660-ban és 1690-ben Nagy Véllek és Kis Véllek néven puszta (U et С 4-42, 43). 1758-ban szállta meg újra a lakosság, nagyrészt magyarok (UT). 1852-ben a falu déli szélén, Bodajk felé faluhelyi dűlőt említenek (OSzK Kataszt). 1865-ben Vécsey Gábor jegyző írta Pesty Frigyesnek, hogy itt a faluhelynek nevezett szántóföldön „ezelőtt 65 évvel templom rom falai látszottak, melynek környéke jobbágyokkal ásotván, több emberfejekre találtak.” Ennek a faluhelyi dűlőben lévő templomnak a romjaira utal valószínűleg az István Király Múzeum tulajdonában lévő velegi térkép „Rudera” jelzése (Mappa possessionem Véllek representans, 1769). Az István Király Múzeumban található innen, a faluhely dűlőből, középkori nyílhegy nyíltokkal (Lt. sz. 8379).”

Forrás:Library.hungaricana.hu/Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 6.-7. 1965-1966/Nagy Lajos: Pusztatemplomok Fejér megyében. – Ruinenkirchen im Komitat Fejér. VI–VII, 1965–66. p. 173–179.