Többször olvashattak oldalainkon olyan Móron született, és/vagy itt élő emberekről, akik sokat tettek a városért, vagy tevékenységükkel öregbítették az Ezerjó hazájának hírnevét. Folytatjuk:
Zimmermann Ágoston (Mór, 1875. december 3. – Budapest, 1963. október 6.) Kossuth-díjas állatorvos, állatanatómus, egyetemi tanár, az állatorvos-tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja. A háziállatok összehasonlító és funkcionális anatómiájának iskolateremtő alakja volt. 1910-től 1946-ig a magyarországi állatorvosképzés anyaintézetében, a Magyar Királyi Állatorvosi Főiskolán és utódintézményeiben volt a leíró és tájanatómia tanszékvezető tanára. 1937-től 1944-ig a Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöke.
Zimmermann Gusztáv (1911–1984) állatorvos apja.
Életútja
A budapesti Deák téri evangélikus főgimnáziumban tett érettségi vizsgát. A Magyar Királyi Állatorvosi Akadémián tanult tovább, ahol 1895-ben szerezte meg állatorvosi oklevelét. Ekkor beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem orvosi karára, de tanulmányait hamar félbeszakította, s a pusztavacsi ménesbirtokon helyezkedett el állatorvosként. 1896-ban Hutÿra Ferenc az állatorvosi akadémia – 1899-től főiskola – belorvosi intézetébe vette maga mellé tanársegédnek, majd 1900-ban kineveztette segédtanárrá. 1901-től 1907-ig a belgyógyászati ambulatóriumon és poliklinikán folyó állatgyógyászi munkát vezette. 1904-ben magántanárként a patabetegségek kór- és gyógytanának is előadó tanára volt. Ezzel párhuzamosan 1903-ban a Budapesti Tudományegyetemen bölcsészdoktori, 1905-ben pedig az állatorvosi főiskolán állatorvos-doktori oklevelet szerzett. 1908–1909-ben a bécsi, drezdai, berlini és a giesseni egyetemeken képezte tovább magát.
Hazatérését követően, 1909–1910-ben az állatorvosi főiskolán az anatómia előadója volt. 1910-ben kinevezték a fejlődéstan megbízott előadójává, egyúttal a leíró és tájanatómia nyilvános rendes tanárává. 1934-ig vezette az oktató- és klinikai munkát anatómiai tanszékén, ezzel párhuzamosan több más egyetemen is tanított. 1910-től a Budapesti Tudományegyetemen az emlős háziállatok összehasonlító anatómiájának és az emlősök fejlődéstanának magántanára volt, illetve 1932–1933-ban az általános állattani és összehasonlító bonctani tanszéket vezette helyettes tanárként. 1920 és 1934 között a Királyi József Műegyetemen szintén tartott előadásokat a háziállatok anatómiájáról és fiziológiájáról.
1934-ben az addig önálló Állatorvosi Főiskolát a műegyetem mezőgazdasági és állatorvosi karába integrálták. Zimmermann korábbi tanszéke is átalakult, az új anatómiai és fejlődéstani katedra vezetését azonban továbbra is rá bízták. 1934-től 1946-ig végezte a tanszéki munka szervezését nyilvános rendes egyetemi tanári címmel, egyidejűleg 1934–1935-ben a mezőgazdasági és állatorvosi kar dékáni, 1939–1940-ben a műegyetem rektori posztját is betöltötte. 1937-től 1944-ig karának képviseletében a felsőház tagja volt.
1946-ban nyugdíjazták, de még egy évtizeden keresztül, 1956-ig volt a Pázmány Péter (1950 után Eötvös Loránd) Tudományegyetemen az összehasonlító fejlődéstan megbízott előadója. Hetvenhét éves korában, 1952-ben megvédte doktori értekezését, és az állatorvos-tudomány doktora lett.
Emlékezete
Születésének századik évfordulóján móri szülőházára emléktábla került, tiszteletére emlékérmet és bélyeget bocsátottak ki. Azóta köztéri szobor is őrzi emlékét szülővárosában és az Állatorvostudományi Egyetem területén.
Forrás:wikipedia
Munkásságáról, főbb műveiről, elismeréseiről itt olvashat:
Dr. Zimmermann Ágoston bronzszobra, 1985. Alkotó: Madarassy Walter. Mór, Bartók B. u. – Forrás: Wikimedia, Fotó:Globetrotter19
Írj kommentet