Móron át menekült: „Fut Bécs felé Jellasics, a gyáva”

/A Pákozdi Csata – Forrás:Wikipedia,  J. Rauh litográfiája – A kép illusztráció/

Talán ma is érdekesek lehetnek Mór korabeli történetéről szóló régi híradások – mint például ez:

„A Közlöny, a magyar kormány hivatalos lapja, 1848. október 5-ei számában hírül adta, hogy Jellasics hadai Keresztesen át Mór irányába menekültek.

Október elsején érkeztek Mórra. Útközben feldúlták, kirabolták Sárkeresztes, Sőréd, Balinka, Isztimér, Bodajk, Mór, Bakonysárkány, Pusztavám, Nagyveleg községeket, ahol mintegy 70. 000 forint kárt okoztak (Erdős 1998, 179).

Emléküket a Móri-völgyben számos történet, történeti monda őrzi, amelyeket Gelencsér József gyűjtött össze, és tett közzé (1998, 63-66).

Sárkeresztesen Horváth József (szül. 1899) mondta el, hogy „akkor még nagyon sok bor volt. A horvátok meg nagyon szerették, mindig ittak, részegek voltak. Az öregapám ment ki akkor a szőlőbe Orsi Péter bátyámurammal, aki nagy, erős ember volt. Egy horvát meg ott bóbiskolt a pince előtt, berúgva. A nádazó sulyokkal ütötte le, hogy mindjárt meghalt. Ott temették el a pincénél. Nem ért haza a horvátok közül talán egy se.” (Gelencsér 1998, 64.)

Hasonló szellemben tudósította olvasóit Bucsánszky Alajos ponyvafüzete, közvetlenül az események után (Pogány 1983, 296-297):

Jelacsics mint mondám, nem állta a sarat,

Fejérvárról Bécsnek fordítá a rudat,

Amidőn bennünket itten cserben hagyott,

Szavát megszegvén kapufától búcsúzott.

Jelacsics most ugyan kutyául megjárta,

Tótjait az útban többnyire elhagyta,

Kik közöl sok ezret kézre kerítettünk,

Lehetetlen vesznünk, mert szent a mi ügyünk.

A pákozdi csatával kapcsolatos hagyomány anyag elemzését azzal az általánosítással zárhatjuk, hogy a történeti eseményekhez kapcsolódva, részben azok magyarázataként a helyi hagyományok, történetek, elbeszélések megindulnak a történeti mondává alakulás útján. A történetek valós elemeihez idegen mondaelemek kapcsolódnak. A negyvennyolcas történetek esetében még mindig sokkal több a valós történeti elem, mint az utólagosan hozzájuk kapcsolódott mondai motívum…”

 

Forrás:Library.hungaricana.hu/Fejér megye néprajza – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat / Lukács László: 1948–49 jeles napjai a néphagyományban. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat (1998)

 

Kiemelések tőlem! – A szerkesztő