Móri honfoglaláskori temetkezések: a sóderbánya titka

/A kép illusztráció/

Mór történetének egyes korszakai, a lakosság élete, szokásai, mindennapjai szinte kimeríthetetlen témát szolgáltatnak…  – Mint például ez is:

„Mór — Sóderbánya

1960-ban a Mórtól északkeletre, mintegy 1,5 km-re fekvő, s  a móri Állami Gazdaság kezelésében levő sóderbányában a munkások sírokra bukkantak. 1962-ben újabb sírok jöttek elő. A leletek jórészt elvesztek, néhány tárgyat Jakobi János móri fényképész mentett meg. A leletekről tőle szereztem tudomást — amelyért itt is köszönetet mondok — és jelenleg is lakásán találhatók.

A leletek az alábbiak:

Ezüstkorong. Felülről trébelt, palmettás díszítése karcolt technikával készült. Mélyebb részeken aranyozás nyomai. Tengelyben a peremen felül 3, alul 1 lyukkal. A korong átmérője 15,5 cm (1. ára 4.)

Lószerszámhoz tartozó bronz szíjelosztó karika 3—3 szegecselt bőrfogóval. 2 db (1. ábra 3,5.).

Bronz lószerszám (?) veret töredéke (1. ábra 8.).

Bronz aklaszeg. Valószínűleg lószerszámhoz, vagy nyereghez tartozhatott (1. ábra 12.).

Kerekátmetszetű zárt bronzkarika (hajfonatszorító?). Átmérője 2,6—2,9 cm. (1. ábra 9.).

Kék színű barázdált díszítésű pasztagyöngy (1. ábra 10).

Két bronzlemezke 2—2 lyukkal. Ruha vagy lószerszámveret lehetett (1. ábra 13,14).

Közepesen iszapolt és feketére égetett, enyhén kihajló szájperemű, korongolt bögre. Szájátmérője 7,8 cm, magassága 9,6 cm, talpátmérő 6,8 cm (1. ábra 11.).

Provencei  Hugo —II.Lothar (931—941) páviai dénárja 1 . (l.ábral.).

Burgundi Rudolf (922—926) két milánói dénárja. 2 (Lábra 6,7). IV. századi római dénár, valószínűleg avar kori (?) aranyozott vasmásolata. Hamisítvány 3 (1. ábra 2.).

A leletekről tudomást szerezve Molnár Vera régésszel együtt 1962 júliusában hitelesítettük a lelőhelyet. (2. ábra). A feltárás során 2 sírt találtunk a környezetében legmagasabb hegy tetején fekvő sóderbányában.

A bolygatott sírok adatai:

1. s ír. Férfi. Sírmélység 114cm. Tájolás 65° északtól nyugatra. In situ csak a bokacsontok, valamint a sír keleti végében a ló alsó lábszárcsontjai. E helyen voltak Jakobi János bemondása szerint a vaskengyelek (3. ábra). Bemondása szerint e sírból származott volna a nyílcsúcs és a hevedercsat (3. ábra). A sír feltárásakor, valószínűleg tegezverethez tartozó vastöredék és 2 db igen vékony bronzlemez töredék került elő.

2. s í r. Inf. L Sírmélység 70 cm. Tájolás 38° északtól nyugatra. In situ csak az alsó lábszárcsontok töredékei voltak.”

 

/Forrás: library.hungaricana.hu – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)- Kralovánszky Alán: A móri és a szabadegyházi honfoglaláskori temetkezések. /