Ismered Mór környékét? Kastély, káposzta, tározó, madonna…- sok látnivaló Fehérvárcsurgón

(Fehérvárcsurgó – fotó:fehervarcsurgo.hu)

A Vértesben, a Móri-árokban és a Bakonyban sok szépség, érték, műemlék, látnivaló, legenda vesz körül bennünket. Nézzünk magunkba: miközben járunk – kelünk a világban, ismerjük – e ezeket? Mennyit tudunk szűkebb hazánkról?

Fehérvárcsurgó község Fejér megyében, a Móri járásban.

Fekvése

A megye északnyugati részén, a 81-es főút, a Móri-víz és a Gaja-patak mellett található település, regényes, szép vidéken. Bodajk 4 kilométer, Székesfehérvár 13 kilométer, Mór 11 kilométer, Bakonykúti 9 kilométer, Isztimér 8 kilométer távolságra található.

A település 193 hektáros központi belterülete sík területen fekszik, átlagosan 130-160 méteres tengerszint feletti magasságban. Külterülete 2772 hektár. A belterületi lakóházak száma körülbelül 680. A csapadékmennyiség éves átlaga 650 milliméter.

Megközelítése

A település főutcája a Moha határától Bodajkig húzódó 8204-es út, de érinti a községet a 8205-ös út is, valamint innen indul a Gúttamásin át Bakonykútiig vezető 8212-es út. Fehérvárcsurgó külterületén elhalad, a központját kilométerekkel elkerülve a 81-es főút és a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal is, amely utóbbinak jelenleg megállási pontja sincs a településen; a legközelebbi vasútállomás Bodajkon található. (A község közigazgatási területének déli szélén helyezkedik el Moha-Rakodó vasútállomás, de az minden környező lakott területtől aránylag távol esik, ezért mindig is csekély volt az utasforgalma, 2012 óta pedig szünetel is itt a személyforgalom.) Autóbusszal viszont könnyen elérhető a község a Székesfehérvár-Bakonycsernye-Zirc vonalon; a buszjáratok sűrűn járnak, így a falu megközelíthetősége jó.

Nevének eredete

Neve a „csurgó” főnévből keletkezett, a település ugyanis valamikor egy csörgedező forrás vagy víznyerőhely mellé épült. A „Fehérvár” előtag Székesfehérvár közelségére és a falura kiható jelentőségére utalhat. Más feltevések szerint a község határában álló egykori várról, „fehér” előtagját pedig a Somogy megyében lévő Csurgótól való megkülönböztetésként kapta Fejér megye vagy Székesfehérvár után.

Története

Fehérvárcsurgó és környéke ősidők óta lakott hely, amit az újkőkori, kora vaskori és a római korból származó leletek sokasága jelez: Gaja-völgyi újkőkori telepek, a Vár-hegyen talált kora vaskori földvár, a falutól északra található kunhalmok, Szilvakút és Azsókút területén talált római téglák és pénzek. Itt találhatók a római Pannonián áthaladó utak csomópontjában álló római település Osones romjai is. A fennmaradt krónikák, Anonymus leírása alapján a környék Árpád vezér törzsének szállásterülete volt.

Nevének első említése az oklevelekben 1236-ból való. Ekkor Chyrgov alakban írták, de neve előfordult a későbbiekben Chorgou, Churgo, Chorgo, Churggo, Chiorgo, Czwrgo stb. alakokban is.

1326-ban a Csák nembeliek, 1430-tól a Rozgonyiak, 1489-től Szapolyai István birtoka. 1525 után a települést I. Ferdinánd és Szapolyai János felváltva birtokolta.

1591–1606 között a települést folyamatosan lakták, majd a tizenöt éves háború alatt elnéptelenedett. A háború befejeztével a lakosság visszatérése és betelepítések folytán újra lakottá vált, és a Nádasdyak birtoka lett.

(Dísznövény és Kertművészeti napok a Károlyi – kastély parkjában)

1691-ben I. Lipót Csurgót az osztrák származású Hochburg Jánosnak adományozta, majd később házasság révén a Perényiek birtokába került, akik 1834-ben elzálogosították a Károlyiaknak, és 1854-ben a birtok visszavásárlási jogáról is lemondtak. 1867-ben Károlyi György és jobbágyai között létrejött az úrbéri egyezség a maradványföldek kiméréséről.

Fehérvárcsurgó 1862-ben a Sármelléki járás főszolgabírói járásának községe, 1868-tól a Sármelléki járás központi területébe tartozott. 1873-ban a Bodajki felsőjárás községe, 1877-től a Móri járás nagyközsége, 1950-től a Móri járás önálló tanácsú községe, napjainkban a Móri Kistérség települése.

Csurgó (1903-tól Fehérvárcsurgó) nagyközségi rangot kapott, az 1871–86 közötti, községek rendezéséről szóló törvény alapján. Ekkor kapta a Fehérvárcsurgó nevet a Somogy vármegyei Csurgó településtől való megkülönböztetése végett. A névválasztásnál számításba jött a Bakonycsurgó, Vámoscsurgó(a középkorban itt hídvámot kellett fizetni a Gaja-patakon) elnevezés is. Szintén 1903-ban épült meg a mai Polgármesteri Hivatal épülete, mely azóta is a helyhatóság épületeként funkcionál.

Az I. világháborúban a fehérvárcsurgóiak is teljesítettek frontszolgálatot. A fehérvárcsurgói kastély tulajdonosa gróf nagykárolyi Károlyi József (1884–1934), az egyik kiemelkedőbb legitimista politikus a Horthy-korszakban, nagybirtokos, Fejér vármegye főispánja volt.^[5] Féltestvére, Károlyi Mihály (1875–1955) politikus, miniszterelnök.

A II. világháború idején 1944-ben Fehérvárcsurgó is hadszíntérré változott, közel három hónapig harc folyt itt, a települést 45 alkalommal érte légitámadás, és teljesen lakatlanná vált. 1945-ben a visszavonulásukkor a németek felgyújtották.

1945-ben a településen is megalakult a földigénylő bizottság, és 1946 nyarára befejeződött a földosztás. Ugyanebben az évben megalakult a településen a Földművesszövetkezet is. A termelőszövetkezet foglalkozott virágtermesztéssel, állattenyésztéssel, és növénytermesztéssel is. Egy rövidebb ideig a lakosságnál divatban volt a selyemhernyó-tenyésztés is. Itt kell megjegyezni azt, hogy a fehérvárcsurgói káposzta messze földön híres volt, és a falu lakosságát még a közelmúltban is gyakran nevezték pulutykásoknak.

Fejes káposzta – A kép illusztráció

Erre az alkalomra szervezték meg 2008-ban, első alkalommal a Tóparton a Rutya Fesztivált, ahol káposztából készült ételek készítésével versenyeztek a csapatok.

A móri születésű Wekerle Sándor, hazánk első polgári származású miniszterelnöke jegyezte meg a településről, hogy „a csurgói káposzta magva külföldön is igen keresett árucikk”. Innen eredeztethető ez a falucsófoló: „Csurgóiak nagy hasába, békát főznek káposztába.” Itt megjegyezhetjük azt is, hogy a környékbeli települések lakóinak is volt egy-egy humoros neve. A Magyaralmásiak a tormások, a Sárkeresztesiek a savósok, a Csákberényiek a bugylisok, a Sörédiek a magbékások, a Zámolyiak a bornyusok, a Csurgóiak pedig a pulutykások.

1976 szeptemberében átadták az új általános iskolát, s 20 férőhelyes napköziotthont is kialakítottak. Az iskola neve 2002 óta gróf Károlyi József Általános Iskola. 1983-ban harminc taggal megalakult a faluban a Nyugdíjas klub is, ami azóta is aktív. A Fehérvárcsurgói Sportegyesület 1925-ben alakult, azóta aktív szerepet játszik a község életében. A futballcsapat a megyei III. osztályban, zöld-fehér egyesületi színekben szerepel. A faluban működik Ifjúsági klub, mely 1997-ben alakult, tagjai alakították meg a Csámborgó néptánccsoportot, ami már több rangos fesztiválon sikert aratott. Helyi szervezete van a Magyar Vöröskeresztnek is.

1991-ben kiépült a kábeltelevíziós, majd a telefonhálózat. 2009 januárjában tartotta alakuló közgyűlését a Fehérvárcsurgói Önkéntes Tűzoltó Egyesület. A településen működik falutévé, valamint interneten elérhető a csurgó rádió is. A művelődési ház pincéjében kialakításra került egy modern eszközökkel felszerelt teleház is, ami többek között lakók internet-elérését teszi lehetővé. A 90-es években megépült a faluban az üzemanyagtöltő-állomás is. 1996-ra kiépült a földgázhálózat, majd a szennyvízcsatorna-hálózat és szennyvíztisztító is megépült a településen. A községben minden belterületi utat szilárd burkolattal láttak el. Az Öreghegyen is elkészült az ivóvízhálózat, így a falu infrastrukturális szempontból igen jól áll a többi, hasonló nagyságú településhez képest. A településen viszonylag nagy a zöldterületek aránya, és ezt a jövőben még növelni kívánják.

A munkanélküliség alacsony mértékű, a közbiztonság jó. A településen működik Polgárőrség. A munkalehetőségek jók, a településhez tartozik egy modern fémfeldolgozó üzem, a településtől mintegy 3 km-re található hazánk egyetlen különleges tisztaságú kvarchomok lelőhelye és az erre települt bányászati üzem, valamint a bányától kissé távolabb mészhomoktéglát gyártó üzem is működik. A falu lakossága viszonylag fiatal, a település népessége lassan, de növekszik. Az Öreghegyen, a Kutyahegyen, valamint az üdülőövezetben csaknem annyi ház, nyaraló áll, mint a falu belterületén.

Az 1971-ben létesített Fehérvárcsurgói-víztározó a falu egyik büszkesége, az ország egyik legszebb környezetben lévő tava. A tóban lévő halak rekordfogásokat ígérnek: harcsa 78 kg és 218 cm, ponty 14 kg.

(Fehérvárcsurgói Víztározó – fotó:fejer-tura.hu)

Ezenkívül kedvelt fürdőhely, télen pedig a korcsolyázásnak lehet hódolni. A víztározó átlagos mélysége 4–7 m között van, maximális feltöltés esetén 223 Ha-ra növelhető.

Az 1888-ban alapított Fehérvárcsurgói Vadaskert a Vadex kezelésében van, területe 1500 hektár. Nemzetközi hírű vadászhely, ide tartozik a Várhegyi erdő, valamint a Gajavölgyi tájcentrum. A park igen sokféle állat élőhelye, többek között vaddisznó, róka, muflon, gímszarvas, kétféle szikaszarvas, őz él, de nem ritka a nyest, nyuszt és a holló sem. Újdonság, hogy a WWF munkatársai hódok jelenlétére bukkantak a víztározó és a Gajavölgy közötti területen.

A település címere

Sötétkék alapú címerpajzs, alsó harmadában szabálytalan alakú hármashalom, melyből egy aranyszínű tölgyfa nő ki. A halom közepéből egy forrás „csurog”, ami beleömlik a halmokat kettészelő ezüstszínű folyóba. A jobb és bal felső sarokban kisebb címerpajzsok láthatóak, a jobb oldali egy várat ábrázol, vártoronnyal, ezüstszínű téglákkal kirakva, a bal oldali kisebb pedig vörössel és ezüsttel hétszer vágott címer, Árpád-házi királyaink címerpajzsa. A hármashalom a Bakonyra utal, mivel a település a Bakony keleti lejtőjére épült. Az aranyszínű tölgyfa a hajdani hatalmas bakonyalji tölgyfaerdőkre utal. A halomból csordogáló forrás a falu elnevezésére, a hajdan a faluban csörgedező sok forrásra utal. Az ezüstszínű folyó a Gaja-patakot jelképezi, mely régen három malomkereket is forgatott a határban. A jobb oldali kisebb címer Székesfehérvár közelségét, és a régen a környéken álló földvárat jelképezi. A bal oldali címer a honfoglalásra utal. A címer meghatározza Fehérvárcsurgó lakóinak identitását, és rámutat a falu történetére, jelképeire.

Nevezetességei

A Károlyi-kastély 1844-ben a régebbi kastélyépület felhasználásával Károlyi György építtette, Heinrich Koch bécsi építész tervei szerint. A munkálatokban a fiatal Ybl Miklós is részt vett. A kastély egyemeletes klasszicista épület, középrizalitos, timpanonnal ellátott. A kastély oldalán emelkedik 30 méter magasságú tornya, négy sarkán 1-1 fióktornyocskával, közöttük balusztráddal.

(Károlyi-kastély  fotó:wikipedia,  AZso)

A kastély az építtető Károlyi György személye miatt nemzeti kegyhely, hiszen a gróf a reformkor egyik legnagyobb formátumú alakja volt, aki 1825-ben a reformországgyűlésen 40 000 forint felajánlásával egyik alapítója volt a Magyar Tudományos Akadémiának.

a Katolikus Templom – Forrás:wikipedia, fotó:KovacsDaniel

A katolikus templom az 1700–1800-as években készült Szent Katalin tiszteletére, majd 1873-ban átépítették. Tornya a homlokzat előtt emelkedik. A templom szentélye a nyolcszög három oldalával zárul. Hajója síkmennyezetes. A templom nemrég díszkivilágítást kapott, így sötétben is teljes pompájában látható.

a Református Templom – Fotó:refdunantul.hu

A református temploma 1789-ben épült. Tornya homlokzat előtti, hajója síkmennyezetes, szentélye egyenes záródású.

az Evangélikus Templom – fotó:margaretavendeghaz.hu

Az evangélikus templomának alapkövét 1856. szeptember 25-én rakták le.

 

Gaja – patak – fotó:Nagy Pál

Nevezetes még a Fehérvárcsurgói-víztározó és a Gajavölgy, valamint a vadaskert, melyet gróf Károlyi Gyula alapított 1888-ban.

Szobrok, köztéri alkotások

„Béke királynője” Szűz Máriát ábrázoló szobor a Deák Ferenc utcában. A II. világháborús lengyel menekültek állították ajándékként 1943-ban. Felirata: „Béke királynője, könyörögj érettünk, A magyaroknak a lengyel katonák, 1943.9.12.”

Amerigo Tot-emlékszobor, rajta a híres szobrász idézete: „Soha nem hallgattam el, hogy csurgói parasztgyerek vagyok, ide tartozom, és azt hiszem ide fogok tartozni mindörökké.”

a falu főterén (Vörösmarty-tér) lévő, 2006-ban felavatott 1956-os emlékmű

1848-as emlékmű

gróf Károlyi Józsefnek, az iskola névadójának domborműve

a településen található három feszület (Krisztus-szobor)

a kastélyparkban található turul-szobor, ami egy dór oszlop tetején áll

Amerigo Tot Csurgói Madonna című szobra

régi 56-os emlékmű a kastélyparkban

I. világháborús emlékmű

II. világháborús emlékmű

A II. világháborús lengyel menekültek által állított Szűz Mária-szobor

Híres emberek

gróf Károlyi György (1802–1877) főispán, politikus, mecénás, az MTA egyik alapítója

gróf Károlyi József (1884–1934) parlamenti képviselő, Fejér vármegye főispánja

Itt született 1909. szeptember 27-én Amerigo Tot – Tóth Imre szobrászművész.A művész 1968-ban szülőfalujának adományozta „Csurgói Madonna című szobrát, mely a római katolikus templomban látható.

Kétly Károly 1839-ben született a településen, szegény zsellércsalád gyermekeként.A Magyar Tudományos Akadémia 1897-ben levelező tagjává választotta. Emlékét a településen az orvosi rendelő falán elhelyezett emléktábla őrzi.

Táncsics Mihály, miután a takácsmesterséget kitanulta, először Fehérvárcsurgón állt munkába.

Forrás:wikipedia