Ismered Mór környékét? – Már az avarok is lakták Bodajkot…

Megannyi szépség, érték, műemlék, látnivaló, legenda vesz körül bennünket a Móri Járásban. Nézzünk magunkba: miközben járunk – kelünk a világban, ismerjük – e ezeket? Mennyit tudunk szűkebb hazánkról? Sorozatunkban végigjárjuk a környék településeit, bemutatva, milyen sok érdekességet tartogatnak számunkra.

„Bodajk város Fejér megyében.

Bodajk a Dunántúli-középhegység második fő vonulatának, a Bakonynak aljában, a Móri-árok peremén fekszik.

Nevének eredete

Bodajk nevét a tőle ÉK-re fekvő népi nyelven Bodognak (Vértesnek) nevezett hegységből származtatják, s többek között Bodoght, Bodak, Bodaik névváltozatok után a 19. században már a mai alakjában jelenik meg. A helyiek „Vicces Városnak” is szokták nevezni.

Rövid története:

Már évszázadokkal a honfoglalás előtt az avaroknak, majd a rómaiaknak is állandó településük volt ezen a területen.

A történeti szempontból meglehetősen megbízhatatlan Anonymus a Bodok hegy lábánál vezeti el a honfoglaló magyarok útját.

Ha ez nem is felel meg a valóságnak, az kétségtelen, hogy ez a környék már abban az időben a fejedelmi törzs birtokában volt.

Bodajk középkori történetéről nem sokat tudunk – bár szép legendákat őriz a nép az Árpád-kor ból – de az bizonyos, hogy a lakosai számára küzdelmesen teltek a századok, hiszen a közelében lévő csókakői vár urai, a Rozgonyiak erősen sanyargatták őket.

1543-ban Fehérvár elestével Bodajk is török kézre került és nagyrészt elpusztult, de a kedvező adottságainak köszönhetően hamarosan újra benépesült.

A török elűzése után, 1691-ben a Hochburg család kapta a csókakői-móri uradalom részeként birtokul a falut.

A 13. század elején még meglehetősen szerény népességű település gyorsan gyarapodott.

Amikor 1774-ben mezővárosi rangot kapott, több mint 1200-an laktak itt.

A lakosság száma a 19. század végéig tovább emelkedett egészen 2300 főig. Az 1870-es években megszűnt a mezővárosi rang Magyarországon, ekkor Bodajk nagyközség lett, de 1886-ig a mezőváros megjelölést címként használhatta.

A századfordulót követő váratlanul nagy arányú kivándorlás azonban erősen megcsappantotta a népességét. Napjainkban is jelentős település, amely kiváló idegenforgalmi lehetőségekkel büszkélkedhet.

2008-ban városi rangot kapott.

Nevezetességei:

Bodajk legismertebb épülete a Hochburg–Lamberg-kastély (vagy Hochburg-kastély, esetleg Lamberg-kastély), ami 1837. és 1839. között épült, klasszicista stílusban, Miske József megbízásából.

 (a Miske-kastély – Fotó:wikipedia, Civertan)

A másik fő nevezetessége a Bodajki Segítő Szűzanya kegyhelye, a kegytemplommal, rendházzal, zarándokudvarral, kálváriával.

Az itteni Szent-kútról az a legenda terjedt el, hogy vize hétévenként elapad, majd újraindul. Bodajk szent kútját vallásos tisztelet vette körül, vizének gyógyító erőt tulajdonítottak.

A hagyományok szerint többször is elzarándokolt ide Szent István és Szent Imre is, de járt itt Szent Gellért és Szent László király is.

A szentkút mellett van a barokk stílusú kegytemplom, melyet 1742-ben Segítő Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.

A kegyhely országos búcsújáróhely melyet a zarándokok pünkösdtől október végéig látogatnak. Főbúcsúja Mária nevenapjához (szeptember 12.) közel eső hétvégén van.

A templom mellett található a kapucinus kolostor épülete, ami ma plébániaház, 1744. és 1747. között épült, barokk stílusban és 1860 körül romantikus stílusban építették át.

Ezeken kívül érdekes még Nepomuki Szent János 1803-ban, késő barokk stílusban készült szobra, valamint a községháza épülete, mely 1820-ban épült, klasszicista stílusban.

Szintén népszerű a Bodajki-tó, amit gyógyforrások táplálnak, akárcsak a szentkutat, így vize nagyszerű különböző reumatikus megbetegedések kezelésére.

A fürdő országos ismertségre Szekrényessy József (1811-1877) neves fõvárosi ügyvéd, Széchenyi István belső munkatársának tevékenysége révén jutott, ki az 1850-es években hosszú időre bérelte és fel is virágoztatta, keresett gyógyhellyé emelte.

Szekrényessy Kálmán emléktáblája Budapesten – forrás:wikipedia, fotó: Kispados

Fia, Szekrényessy Kálmán (1846-1923) első magyar úszó, első sportlap-alapító, első Balaton-átúszónk is több ízben megfordult apja bérleményében.

Híres emberek

Kerskay Imre (?–?) író 1798–1799-ben itt volt nevelő.

Peske Géza (1859–1934) festőművész. Sírja a bodajki temetőben található. Nevét ma utca viseli a városban.

Spányi Béla (1852–1914) naturalista festőművész. Az 1880-as évektől kezdve rendszeresen járt Bodajkra festeni, kikapcsolódni. A Nemzeti Galéria õrzi többek között a Faluvége, vagy a Bodajki Kálvária című műveit.

Szekrényessy József (1811-1877) ügyvéd, író, titkár, Széchenyi István belső bizalmas munkatársa, ismert reformkori fővárosi kulturális szervező és mecénás, ki az 1850-es években hosszú időn át bérelte és fel is virágoztatta a bodajki fürdőt, minek országos hírnevet is szerzett.

(forrás:wikipedia)

(A bodajki tófürdővel később külön is foglalkozunk ! – a szerk.)

Még néhány érdekesség  Bodajkról:

A Bodajki kálvária körítőfala – forrás:wikipedia, fotó:Marainn

A Kálvária-hegyen található 14 stáció, a kőkeresztek, valamint az ötalakos barokk szoborcsoport 1736-ban készült. A Kálvária-kápolna azonban csak a következő évben, 1737-ben épült fel.

A kálváriát a 90-es évek végén felújították, így ismét eredeti szépségében csodálható meg.

A heggyel kapcsolatos legenda szerint Szent László király 1090-ben a Fehérvár ostromára induló pogány hadakat az innen rájuk vetett kereszttel futamította meg.

Itt, a Kálvária-hegy lábánál épült fel 1728 és 1742 között a Segítő Szűz Mária tiszteletére felszentelt, barokk stílusú kapucinus templom, vagy másik nevén a kegytemplom.

Mária kegyképe – mely a passaui Mindenkor Segítő Szűz Mária-kép másolata – 1697-ből származik.

A templom freskói díszített, melyet Bucher Xavér veszprémi festőművész festett ki, az 1770-es évek végére.

A templom mellett álló volt kapucinus rendház 1744 és 1747 között épült barokk stílusban. Az 1860 körül romantikus stílusban átépített kolostor ma plébániaház.

Zarándokudvara 1939-1943 között épült.

(A zarándokudvar – fotó:indafoto.hu)

A római katolikus kegtemplom és a kálvária fontos búcsújáró hely. Az olaszos árkádsorral és szabadtéri oltárral rendelkező udvar akár tizenötezer zarándok befogadására is képes. A zarándokudvaron található az 1905-ben Pécsen a Zsolnay manufaktúra által készített Magyarok Nagyasszonya égetett kerámiaszobor, mely előtt a Mária-napi búcsúk alkalmával zarándokok ezrei mondják el imájukat.

A templomot a zarándokok többnyire pünkösdtől október végéig látogatják. A legfőbb zarándoklat pedig a szeptember 12-ei Mária-naphoz és az azt követő vasárnaphoz kötődik, melynek az éjszakai virrasztás is részét képezi.

A városban további műemlék, illetve műemlék jellegű épületek találhatók. Közülük a klasszicista stílusú, az emeleten négy jón oszlopon nyugvó középrizalitos, volt Hochburg-Lamberg-kastély 1839-ben épült. (Tervezője, Miske József után Hochburg-Miske-kastélynak is hívják.)

Az épültet 6 holdas park veszi körül. A kastély és a park magántulajdonban van, nem látogatható.

A Petőfi Sándor utcában számos népi műemlék ház, klasszicista és romantikus stílusú épület található. Az önkormányzat szintén egy klasszicista stílusú, 1820-ban épült műemlék épületben kapott helyet. Előtte egy római szarkofág található.

Az egykori Marsovszky-villában pedig ma a Hang-Szín-Tér Művészeti Szakközépiskola működik.

Bodajk további nevezetessége a Kesellő-hegy oldalában, az elhagyott kőbányában kialakított szoborpark. Az ide vezető út a templom előttről indul. A „hegy” legtetejéről pedig a környék egyik legszebb panorámája tárul a szemünk elé. Már csak emiatt is érdemes ide felkapaszkodni.

Fülöp Attila haditechnikai magángyűjteményét is Bodajkon találjuk.:

A város másik ismert magángyűjteménye, Györkös Ferenc népi fafaragó kiállítása az alkotó halála miatt jelenleg nem látogatható.

A település kulturális nevezetességein túl a környéken számtalan természeti látnivaló is található. Ennek megfelelően a kijelölt turistaútvonalak sűrűn behálózzák a település határát, melyek közül az országos Kék-túra útvonal keresztül is vezet a városon.

A festői szépségű Gaja-szurdok és annak közvetlen környéke a terület országosan ismert turisztikai nevezetességei.

A közeli Fehérvárcsurgói Vadaskert szintén népszerű célpont. Leírásukat l. Fehérvárcsurgónál.

(Gaja szurdok – fotó:Nagy Pál)

Bodajk tehát a lelki és a testi bajok kúrálóinak tradicionális központja, mely az elmúlt évtizedekben már a természeti szépségek iránt érdeklődők körében is népszerűvé vált.

Rajtuk kívül még a horgászok és a vadászok is gyakran ellátogatnak erre a környékre. Bodajk így tehát egy széleskörű idegenforgalmi kínálattal rendelkező, jelentős turisztikai központtá fejlődött az elmúlt évtizedekben.

(forrás:www.kerekparturak-bakony.hu)