A szénbányászat története – „…Móri Szénbánya botrány”

Népszerű ajánlatok

/A kép illusztráció!/

Móron és környékén az I. világháborút követő években terelődött a figyelem a szénbányászat felé. Erről az időszakról szól cikksorozatunk. Itt a második rész:

A kisgyóni területet a Katonai Kincstártól és a Klosterneuburgi Kanonok rendtől igen előnyös feltételek mellett Freund Béla vette haszonbérbe. A terrágium 3% bér volt. A szénterület kiaknázására a Kisgyóni Kőszénbánya RT alakult 300 millió korona alaptőkével. Az igazgatóság tagjai: Dr. Hegyeshalmi Lajos, báró Wolfner Tivadar, Freund Béla, dr. Rózsavölgyi Manó és báró Wolfner András voltak.

Gyakorlatilag a Kisgyón—Balinkai szénterületek kiaknázási joga rövid idő alatt teljesen a báró Wolfner család kezébe került.

A móri terület kiaknázására a Móri Szénbánya RT alakult. A pénzügyi és tőzsdei kompasz 1926. évi adatai szerint az igazgatóság tagjai Dr. Winter Rudolf vezérigazgató, Winter Ernő, Bodó Hermann, Jaross Jaroszláv, dr. Eisenhart Ferenc, Winter Imre, dr. móri König Jenő voltak. Az alaptőke az 1921. május 21-i induláskor 1 millió korona. Az osztalék 1926-ban részvényenként 1 pengő volt. A tiszta nyereség 46 800 pengő.

A móri szénbányászat rendkívül nyereségesnek bizonyult, 1928-ban azonban már sok nehézséggel küzdött. A vállalat nem rendelkezett megfelelő feltárásokkal, a telep vastagsága az Imre táróban lecsökkent, nem volt pótlás, a bányászat veszteségessé vált. Valószínű, hogy a bányászat felszámolását nemcsak a geológiai körülmények változása, hanem özv. báró Trautmann Frigyesné követelése is okozta, aki 1929. január 1-én bejelentette, hogy a bruttó jövedelem 1/8-ad részére tart igényt.

Winterék ennek 1/10 részét akarták biztosítani. A bárónő azonban ehhez nem volt hajlandó hozzájárulni. Winterék 1929. február 23-án a bányászatot beszüntették. A Pesti Tőzsde 1929. február 28-i száma az alábbiakban számol be az eseményről:

„A tőzsdetanács elé került a Móri Szénbánya botrány. A móri szénbánya beszüntette üzemét, 5—600 munkás maradt kenyér nélkül.

Már február elején felmondott a társaság a bányászok kétharmad részének. Az üzemet február 23-án szüntették be. A bányában már kezdik felszedni a síneket. Állítólag a bánya szene kimerült.

A vállalat részvényeit 1923 óta a tőzsdén jegyezték. Az utolsó három évben a nyereség 39.000—47.000 pengő között váltakozott. A vállalat 10%-os osztalékot fizetett. A bánya évi termelése 5500—6000 vagon között mozgott. A Winter cég tulajdonosai minden felvilágosítás elől elzárkóznak. A tőzsde közönségét megdöbbentette a hír, mert azt hitték, hogy egészséges vállalkozásról van szó.”

 

Forrás: library.hungaricana.hu/Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)TANULMÁNYOKJera Ferenc: A Fejér megyei szénbányászat története 1920 – 1973.

 

Folytatjuk!

Írj Te először kommentet "A szénbányászat története – „…Móri Szénbánya botrány”"

Írj kommentet

Az e-mail címed nem kerül publikálásra


*