Ismeri Mór környékét? Már a rómaiak is duzzasztottak a mai Balinka területén

(Balinka, légifelvétel – fotó:balinka.hu)

Mennyit tudunk szűkebb hazánkról? Sorozatunkban végigjárjuk a környék településeit, bemutatva, milyen sok érdekességet tartogatnak számunkra.

“Balinka (németül Balingen) község Fejér megyében

Fekvése

Fejér megye északnyugati részén, a Bakony keleti peremén fekszik. A község határa hullámos dombvidék.

Északon a Vértes-hegység, keleten és délen a Bakony mellári fennsíkjának mészkő– és dolomitgerincei zárják le.

MECSÉR – Kilátás a Dorschner utca tetejéről – forrás:balinka.hu

A környék legmagasabb pontja a Hársas-hegy.

A községen két patak is keresztülhalad, az egyik a Bakonycsernyéről Balinkán át Fehérvárcsurgóig folyó Gaja-patak, míg a másik egy Mór–Bodajk irányú kisebb patak.

a Gaja – szurdok – fotó:Nagy Pál

A kettő Székesfehérvár előtt, Szárazrétnél egyesül.

Az évi közepes csapadékmennyiség a községben 656 mm. Nagyobb felhőszakadásokkor és a kora tavaszi hóolvadás alkalmával a patakok kis szelvényük miatt a nagy mennyiségű vizet nem tudják összegyűjteni és nagy területeket árasztanak el.

A bányából kiemelt vizek elvezetése is ugyanezen patakmederben történt.

Balinka egészen 2003-ig bányászközségnek számított, (a térségben már 1842-ben szénkitermelő aknát nyitott a gróf Szapáry család), ekkor zárták be ugyanis az egykor a lakosság zömének munkát (és fűtőanyagot) adó utolsó környékbeli széntelepet is.

MECSÉR – Szent Borbála szobor (Nagy-Benedek alkotása, Bányász emlékpark)  – fotó:balinka.hu

A gyönyörű környezetben álló település azóta turistaparadicsommá fejlődött, az elhagyott bányászlakásokból pedig a természetjárók kulcsosházakat alakítottak ki.

Története

Balinka és környéke már a vaskor-ban is lakott hely volt, de a rómaiak is megtelepedtek itt.

A Gaja-patakon épített hatalmas duzzasztógátaikat a régészek tárták fel, a település közelében.

A település nevét az oklevelek már 1187 körül említik. Egy 1193-ban kelt oklevél nevét Boynka alakban írta, 1230-ban Boinka, 1232-ben Boyanca, 1275-ben Boyonka néven van írva.

1187-ben a település királyi várbirtok volt, ekkor Eufrozina királyné adott itt egy eke földet a fehérvári kereszteseknek.

1193-ban Eufrozina királyné adománylevelét III. Béla megerősítette.

1230-elõtt II. András király adta a falut a Csák nemzetség-beli Miklósnak,de 1230-ban Béla herceg mint felesleges adományt visszavette tőle.

1228-ban,és 1231-ben Miklós másik itteni, Moys nádortól vásárolt földjét fiára Izsák-ra hagyta.

1232ben Miklós II. András királytól megkapta azt a balinkai részt, amelyet előzőleg a király Basileus fiának Gergely-nek adott, s amelyet minden oldalról a keresztesek földje határolt.

1275-ben az oklevelek Balinkát Eszély-jel írják határosnak.

A település a török időkben elnéptelenedett.

A XVII. század-ban a Szapári család birtokába került, akik a falut németekkel telepítik be.

A falu környékén az 1800-as évek közepén kőszenet találtak. A kőszénbányászat a lakosságnak hosszú időre megélhetést biztosított.

A faluban a bányászat megszűnése után élénk turizmus fejlődött ki, a Gaja-patak völgyének és szurdokainak szépségei nagy vonzerővel bírnak a turizmusra.

(a Tölgyes Tábor egy részlete)

Nevezetességei

Gaja patak völgye és szurdokai.”

 

Forrás:wikipedia

Gaja-völgy bejárata – fotó:wikimapia.org

 

(a Kajmáti kőfejtő Balinka határában – fotó: flickr.com)

 

(emlékmű)

 

 

(Bányatelepi park – fotó:balinka.hu)