/Kép forrása:wikipedia, fotó:Solymári – A teljes kép alább látható!/
Mór egyik legújabb, ám ma már egyik legismertebb köztéri szobra a Boldog Gizella szobor. Erről, alkotójáról és névadójáról olvashat most.
A millennium jegyében a Móri Városvédő és Szépítő Egyesület által kezdeményezett közadakozás segítségével megvalósult szobor mára Mór egyik jelképe lett.
I. István király feleségét, a boldoggá avatott Bajor Gizellát ábrázoló bronz szobor őz mellékalakkal, gránit oszlopon felállítva.
A németek és magyarok békés egymás mellett élésének és a város újkori történelmének kifejező szimbóluma.
/Boldog Gizella szobra. Kép forrása:wikipedia, fotó:Solymári/
A város központjában, a Köztársaság téren áll 2001. óta. Alkotója Nagy Benedek, Móron élő szobrászművész.
A szobor alkotójáról, Nagy Benedekről részletesen itt olvashat:
https://mormost.hu/2019/12/04/mori-muvesz-akire-buszkek-lehetunk-nagy-benedek/
A szobor névadója – vagyis kit ábrázol? Bemutatjuk:
Boldog Gizella (984 körül – Passau, 1059. május 7.), Szent István király felesége, az első magyar királyné.
II. „Civakodó” Henrik bajor herceg és Burgundi Gizella (Izabella) lánya, II. Henrik német-római császár húga, aki a „magyarországi” melléknevet kapta a legendairodalomban, ugyanis ő lett Szent István király felesége, s így Magyarország első keresztény királynéja.
995-ben kérte meg a kezét Géza magyar fejedelem fia, István számára.
996-ban tartották német földön, a 873. szeptember 27-én felavatott kölni dómban az esküvőt, majd követte férjét új hazájába.
Kíséretében több német lovag érkezett Magyarországra.
Fontos szerepet vállalt a kereszténység terjesztésében, számos ajándékot adott különböző templomoknak.
Az a miseruha, amely a vezetésével készült, amelyben benne van az ő kézimunkája is, és amit a székesfehérvári templomnak ajándékozott, később a magyar királyok koronázási palástjává lett.
Ezen szerepelnek István király, Imre herceg és Gizella királyné, akiknek ez az egyetlen – hímzés formájában – fennmaradt korabeli ábrázolása.
Készített oltárterítőket és templomi szertartási tárgyakat is. Szent István alapító társa volt a veszprémvölgyi apácakolostortól az óbudai Szent Péter és Pál templomig.
A királyi párnak két fia született, Ottó és Imre. Csak Imre herceg élte meg a felnőttkort, de egy vadkanvadászat során meghalt.
István halála után, Orseolo Péter, majd Aba Sámuel uralkodása alatt méltatlanul bántak vele.
Aba Sámuel halála után visszatért Bajorországba, ahol a passaui apácakolostorba lépett be, melynek később főnökasszonya lett.
Ennek egyik szép emléke Gizella királyné apátnőként használt keresztje, az úgynevezett Gizella-kereszt, amit Münchenben őriznek.
Sírja búcsújáró hely. 1975-ben saját könyörgést engedélyeztek nevére.
Hivatalosan nem avatták boldoggá. (forrás:wikipedia)
Sírja a Nidernburg kolostorban
Írj Te először kommentet "Helyi értékeink: Boldog Gizella szoborról, alkotójáról és névadójáról"