Itt történt: „A kitelepítés sürgetése a Móri járásban”

/Németek kitelepítése.   A kép illusztráció – Forrás:wikipedia, Sudetendeutsche Stiftung/

A móriak és a környező településeken élők előtt is ismeretes, hogy a II. világháború után Magyarországról (benne a Móri Járás több településéről 1948-ban) nagyon sok német nemzetiségű magyar állampolgárt akarata ellenére telepítettek ki Németországba.

Körülnéztünk az archívumokban, és azt láttuk, hogy – mint alább olvashatják – bizony voltak, akik nem válogattak az eszközökben a svábok elleni hangulatkeltés érdekében annak idején.  Mint például itt:

„A kitelepítés sürgetése a Móri járásban

[…] Különösebb események: Pusztavám, Mór, Bakony sárkány, Isztimér; nagyobb súrlódások az oda helyezett telepesek és a lakosság között.

A kitelepítés végrehajtását a legsürgősebben végre keli hajtani, mert jelenleg sem a telepesek, sem a kitelepítendő svábok nem foglalkoznak mezőgazdasági munkálatokkal, ami a mezőgazdaság óriási hátrányára lesz a jövő gazdasági évben.

Napirenden vannak a telepesek és a sváb lakosság között a civódások a föld, illetve a szőlő tulajdonjoga miatt, ugyanis az Országos Földbirtokrendező Tanács elkobzási javaslatokat hozott, amit a KFB* végrehajtott ugyan, de mivel a rendelkezések értelmében a svábokat részben meghagyták a vagyonúkban, csak [a] reátelepítettek, így a telepes és a kitelepítendő sváb megegyezni nem tudnak, és állandóan a közigazgatást zavarják az örökös panaszaikkal.

Feltétlenül sürgős intézkedést kell tenni, hogy a kitelepítés minél hamarabb végrehajtassék.

Nagy viták vannak Pusztavám, Bakonysárkány községekben, mivel a telepítési felügyelőség [a] volksbundisták és az elkobzás alá eső sváb lakosság termését közös szérűbe hordatta, közös raktárba helyezte el, mint a földala[p] tulajdonát, és ebből a kenyérgabonából kell az elkobzottakat (svábokat) fejadagból ellátni.

Így történik meg az, hogy a sváboknak, azok közül egyeseknek több jár fejadagonként mint amennyi az illető földjén valóságban megtermett.

Ez a helyzet oda fog vezetni, hogy a telepesek [a] bejelentési kötelezettségnek nem tesznek eleget, dacára annak, hogy erre úgy én, mint a járási rendőrkapitány útján felszólítottam őket.

Feltétlenül szükséges a telepesek politikai múltjának kivizsgálása is, mert nem lehet tudni, hogy milyen egyének vannak közöttük, akik esetleg a demokráciának árthatnak és a községekben elégedetlenséget keltenek.

Mór, 1946. szeptember hó 3.

                                                                                       Mayer Lajos jár[ási] főjegyző

Jelzete: FML Fejér vármegye alispánjának iratai.

I. Közigazgatás fokozottabb ellenőrzése.

1946:6120. sz. * Eredeti, géppel írt tisztázat. * Utalás Mór község földigénylő bizottságára.

 

Forrás: /library.hungaricana.hu – Nekem szülőhazám (volt)… – Fejér Megyei Levéltár közleményei 24.