(a fotó archív – egykor.hu)
2014. január elején ünnepeltük a várossá nyilvánítás 30. évfordulóját. Akik tájékozottak az 1980-as évek történéseiben Móron, úgy tudják, hogy lakhelyünk a századik magyar város. Vannak, akik ezt vitatják – egy másik dunántúli település is magáénak vallja a címet!
(Egyébként a korabeli sajtóban több helyen is azt lehetett olvasni Mórról, hogy századikként kapta meg a városi címet.)
Mielõtt belemerülnénk abba, kit is illet valóban e cím, néhány tény, gondolat:
1984. január 1-én megszüntették a járásokat, ekkor – emlékezetem szerint – 12 korábbi nagyközséget nyilvánítottak várossá, köztük: Mór, Pásztó, Zalaszentgrót, Tiszafüred, Zirc, Dorog, Sümeg, Encs, Szerencs, stb…
Olyan települések is voltak, amelyek városi jogú nagyközségi címet kaptak ekkor, mint pl. a környékünkön Bicske vagy Gárdony.
Megszűntek a járások, ezzel több járási intézmény (pl. ügyészség, bíróság), városkörnyék lett helyette – szovjet mintára.
Visszatérve az 1984-es új városokhoz, közülük több úgy felelt meg a várossá válás akkori követelményeinek (ilyenből sok volt a létszámtól kezdve az infrastruktúra különböző területéig,…stb.), hogy több, körülöttük lévő kisközséget hozzájuk csatoltak közigazgatásilag.
Közelünkben ilyen pl. Zirc (Nagyesztergárt, Eplényt, Olaszfalut…).
Szintén a Dunántúlon, de Mórtól távolabbi példa erre Zalaszentgrót – hiszen lakosságszáma ma sem éri el Mór felét !
Számunkra ez utóbbi az igazán érdekes, hisz épp ez a városka vallja magát rajtunk kívül a 100. városnak! – Íme:
A város honlapján ezt olvashatjuk:
„1983. december 31-i hatállyal Csáford, Tekenye, Zalaudvarnok és Zalakoppány egyesül Zalaszentgróttal. Utóbbiak csatlakozása után 1984. január 1-jétől Zalaszentgrót – századikként az országban – újra megkapta a városi címet.”
Egy személyes adalék ehhez:
E sorok írója 1985-ben ifjú éveiben egy nyári hétvégén (Mórt harmadmagával képviselve, egy kis Polski hátsó ülésén, csomagokkal körülbástyázva, „rendkívüli kényelemben” utazva) részt vehetett a Fiatal Városok Találkozóján Tiszafüreden. Ide az 1984. január 1-én várossá nyilvánított települések képviselői mentek el.
Az – emlékeim szerint – egyébként nagyon jó hangulatú összejövetelen már akkor szóba került ez a bizonyos „melyik a századik magyar város”, természetesen magunknak vindikáltuk ezt a címet akkor is.
Volt, aki vitatta, de attól még jó barátokként váltunk el egymástól.
Akkor most kinek is jár ez a – mégiscsak megtisztelőnek számító – bűvös, 100-as szám? – szerintünk természetesen MÓRNAK !
UGYE, ÍGY VAN !!?
N.P.
P.S.: Ha ebben igazságot akar valaki tenni, akár úgy is tekintheti, hogy e tizenkét település a századik magyar város – hisz együtt lettünk azok… 🙂
Írj Te először kommentet "Mór a századik Magyar Város – vagy mégsem!?"