Mór a századik Magyar Város – vagy mégsem!?

Népszerű ajánlatok

(a fotó archív – egykor.hu)

2014. január elején ünnepeltük a várossá nyilvánítás 30. évfordulóját. Akik tájékozottak az 1980-as évek történéseiben Móron, úgy tudják, hogy lakhelyünk a századik magyar város. Vannak, akik ezt vitatják – egy másik dunántúli település is magáénak vallja a címet!

(Egyébként a korabeli sajtóban több helyen is azt lehetett olvasni Mórról, hogy századikként kapta meg a városi címet.)

Mielõtt belemerülnénk abba, kit is illet valóban e cím, néhány tény, gondolat:

1984. január 1-én megszüntették a járásokat, ekkor – emlékezetem szerint – 12 korábbi nagyközséget nyilvánítottak várossá, köztük: Mór, Pásztó, Zalaszentgrót, Tiszafüred, Zirc, Dorog, Sümeg, Encs, Szerencs,  stb…

Olyan települések is voltak, amelyek városi jogú nagyközségi címet kaptak ekkor, mint pl. a környékünkön Bicske vagy Gárdony.

Megszűntek a járások, ezzel több járási intézmény (pl. ügyészség, bíróság), városkörnyék lett helyette – szovjet mintára.

Visszatérve az 1984-es új városokhoz, közülük több úgy felelt meg a várossá válás akkori követelményeinek (ilyenből sok volt a létszámtól kezdve az infrastruktúra különböző területéig,…stb.), hogy több, körülöttük lévő kisközséget hozzájuk csatoltak  közigazgatásilag.

Közelünkben ilyen pl. Zirc (Nagyesztergárt, Eplényt, Olaszfalut…).

Szintén a Dunántúlon, de Mórtól távolabbi példa erre Zalaszentgrót – hiszen lakosságszáma ma sem éri el Mór felét !

Számunkra ez utóbbi az igazán érdekes, hisz épp ez a városka vallja magát rajtunk kívül a 100. városnak! – Íme:

A város honlapján ezt olvashatjuk:

„1983. december 31-i hatállyal Csáford, Tekenye, Zalaudvarnok és Zalakoppány egyesül Zalaszentgróttal. Utóbbiak csatlakozása után 1984. január 1-jétől Zalaszentgrót – századikként az országban – újra megkapta a városi címet.”

Egy személyes adalék ehhez:

E sorok írója 1985-ben ifjú éveiben egy nyári hétvégén (Mórt harmadmagával képviselve, egy kis Polski hátsó ülésén, csomagokkal körülbástyázva, „rendkívüli kényelemben” utazva)  részt vehetett a Fiatal Városok Találkozóján Tiszafüreden. Ide az 1984. január 1-én várossá nyilvánított települések képviselői mentek el.

Az – emlékeim szerint – egyébként nagyon jó hangulatú összejövetelen már akkor szóba került ez a bizonyos „melyik a századik magyar város”, természetesen magunknak vindikáltuk ezt a címet akkor is.

Volt, aki vitatta, de attól még jó barátokként váltunk el egymástól.

Akkor most kinek is jár ez a – mégiscsak megtisztelőnek számító – bűvös, 100-as szám? – szerintünk természetesen MÓRNAK !

UGYE, ÍGY VAN !!?

 

                                                                         N.P.

P.S.:   Ha ebben igazságot akar valaki tenni,  akár úgy is tekintheti, hogy e tizenkét település a  századik magyar város – hisz együtt lettünk azok…  🙂

Írj Te először kommentet "Mór a századik Magyar Város – vagy mégsem!?"

Írj kommentet

Az e-mail címed nem kerül publikálásra


*