A Csákok és Vértesszentkereszt – Mór környéke régen

(Fotó:wikipedia – Kit36a)

Mór környéke a kora középkorban is fontos szerepet játszott az ország életében. A környék egy részéről olvashat több fejezetben is…

„A Csák nemzetség, melynek ősi birtokai a Vértes alján terültek el, Anonymus szerint Előd honfoglaló vezértől származik, kinek Árpád a Vérteserdőt adta.

Ennek Szabolcs nevű fiától származó unokája, Csák, a róla elnevezett várat építette.

Kézai krónikája szerint azonban a honfoglaló vezért Szabolcsnak hívták.

Bármiként áll is a dolog, annyi kétségtelen, hogy a nemzetség szintén az első foglalás jogán szerzett birtokokat a vármegye területén.

Csák fia, György az 1038-46. években Béla herczegnek, a későbbi I. Béla királynak, Lengyelországban kísérője és szolgája volt.

Ősi birtokai a vármegye délkeleti sarkában Csákvár közelében terülnek el, itt volt a nemzetség ősi monostora Vértes-Szent-Kereszt Oroszlánytól délfelé, a mai szentkereszti puszta helyén, melynek kegyura 1146-ban az e nemzetségből származó Ugrin comes, a Kisfaludy és a Mihályi családok őse volt.

Ősi jószágai közé tartoztak az itt emelkedő hegyeken épült Gesztes és Vitám várak is, melyek a XIV. század elején Trencsényi Csák Mátét uralták, továbbá Bokod és Ecser, mely utóbbi I. Miklós 1327-ben kelt végrendelete szerint megmaradt a nemzetség Kisfaludy-ága közös birtokának.  (Fejér IV. 178. Hazai Okmt. I. 16.)”

(forrás:mek.oszk.hu – Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai)