(a kép illusztráció:Csókakő)
Vajon melyik mórinak, pusztaváminak, csókakőinek, bodajkinak, nagyveleginek, …stb… környékbelinek mondanak valamit ezek: Szold vagy Oroszi ? – Valószínűleg nem sokunknak!
Pedig valószínűleg ezek is azok közé a kistelepülések közé tartoztak, melyekben a város mai közigazgatási határain belül éltek elődeink a középkorban. Nem kevesebb, mint 6 vagy 8 ilyen létezett…
Ha Mór történetéről beszélünk, akkor alapműként kell tekintetünk Erdős Ferenc 2002-ben megjelent Mór történetet c. könyvére.
Főképp erre (és egyéb művekre) támaszkodott a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. is, amikor 2003-ban örökségvédelmi hatástanulmányt készített Mór város Helyi Építészeti Szabályzatához. Ezekre hivatkozik forrásunk is.
Mór:
„Az oklevelekben 1193-tól szereplő, a török kort is átvészelt település a mai belterület alatt feküdt. 1333-ban már templomos hely volt. 1702-ben templomát elhagyottnak írták össze. Kozák Károly szerint a mai római katolikus kistemplom legrégebbi része Árpád-kori.
A falu régészeti maradványai is ezen a környéken kereshetők.
Árki:
A bakonybéli apátság 1086. évi birtokösszeírásának hamis toldaléka szerint az apátságnak a falubeliekkel közösen bírt szántója és szőlői voltak itt. Templomának papja 1333-ban és 1334-ben 40-40 kisdénár pápai tizedet fizetett.
A késő középkor-ban a csókakői várhoz tartozott. 1660-ban már a puszta faluhelyek között írták össze. A középkori falu a régészeti leletek tanúsága szerint a mai Árkipuszta alatt volt.
Dobos:
Az 1193-ban Szold határosaként feltűnő falu 1269-re két részre oszlott: Feldoboson hercegi lovászok, Aldoboson pedig hírvivő csőszök, szolgagyőri várnépek és hercegi harcoló népek laktak.
Nevét arról kaphatta, hogy a csőszök dobolással jelezték a híreket. 1269-ben a király a Csák nemzetségnek adta. 1330-ban az egyházas helyek között szerepel. 1660-ban a csókakői várhoz tartozó pusztát a móriak használták.
1864-ben Dobospusztán az erdőben még láthatók voltak templomának maradványai. Felsődobospusztán állítólag Árpád-kori földvár is volt.
Tímár:
Az először 1193-ban feltűnő faluban királyi – tímárok, tárnokok – és királynéi szolgálónépek laktak, 1187 előtt egy részét a fehérvári keresztesek kapták. Később részben köznemeseké, részben a Csák nemzetségé, illetve a csókakői vár tartozéka volt.
Plébániatemplomát a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelték. A török uralom alatt elpusztult falu Tímárpusztán, a mai Faluhely-dűlőben feküdt. Ugyanitt a Templom-dombon láthatók egyházának maradványai.
Tőrös:
Magyar névadással puszta személynévből keletkezett neve arra utal, hogy 1437-ből származó kései első említése ellenére már az Árpád-korban létrejött. 1466-ban a szomszédos falu alapján más néven Tárnokföldének nevezték.
A török kor végére elnéptelenedett falu emlékét Tőröspuszta és több helynév őrzi a határ déli részén. Az 1860-as években még látni lehetett templomának maradványait. Régészeti nyomainak megkeresése további kutatást igényel.
Vaja:
Az 1228-tól szereplő falu neve hasonlóképpen puszta személynévi eredetű. A Csák nemzetség birtoka volt, 1330-ban a király elcserélte velük, és a csókakői várura-dalomhoz csatolta.
A középkorban végig ehhez tartozott. 1660-ban már a puszta falu-helyek között írták össze. Régészeti maradványai a mai Vajal környékén rejtőzködnek.
Szold:
Az Árpád-kori településen a királyné, Fehérvár és Szolgagyőr királyi vár népei laktak. A királyné, majd a király eladományozta saját részét.
Az 1193 és 1232. évi ha-tárjárás szerint Dobos, Tímár és Sárkány szomszédja volt, tehát valahol a mai móri határ északnyugati részén feküdt.
1275 után már nem fordul elő, vagy még az Árpád-kor végén elnéptelenedett vagy megváltozott a neve, aminek az emléke is eltűnt.
Oroszi:
Az 1232-1336 között előforduló falu nevét első lakosainak nemzetiségéről kapta, 1232-ben királyi szakácsok laktak itt. Sold, Tófalu és Dobos határosa volt, tehát a mai határ északnyugati részében feküdt.
Emlékét nem őrizte meg helynév. Régészeti maradványait sem ismerjük.”
(forrás:Archeosztráda Kft. 2006-ban, amikor Mór településrendezési tervéhez hatástanulmányt készített – régészeti szakterületi rész)
Írj Te először kommentet "Középkori tanyavilág a mai Móron és környékén"