Így kapott városi címet az Ezerjó hazája, Mór – 1. rész

Korábban olvashattak nálunk arról, hogy Mór századikként 1984. január 1-én kapott városi rangot.

Sok olvasói hozzászólás, vélemény érkezett akkor – arról is hogy lett Mór város, mi kellett ehhez, van-e erről hiteles dokumentumunk, stb.  Hát van:

Káldi Béla beszédet mond

A Fejér Megyei Hírlap 1983. november 26-i  (szombat) száma ezzel a címmel adott hírt:

„1984. január 1-től: Mór város”.

A fent említett cikk a Fejér Megyei Hírlapban

Előző nap ülésezett a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa (a fiatalabbak kedvéért:  az Elnöki Tanácsot valahogy úgy kell értelmezni, mint ma a Köztársasági Elnök intézményét, vagyis úgynevezett kollektív államfő volt  – ez persze nem pontos és részletes, de így érthetőbb).

Akkor tárgyalták meg  több, mint 30 nagyközség pályázatát, és közülük várossá nyilvánították a következőket: Mór, Szeghalom, Encs, Szerencs, Heves, Dorog, Pásztó, Tiszafüred, Tamási, Sümeg, Zirc, Zalaszentgrót – 12 települést.

Mór egyébként ezzel Fejér megyében harmadikként lett város.

Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke átadja a várossá nyilvánítási oklevelet, a Városi Tanács Elnökének

Az ünnepség résztvevőinek egy része

A hivatalos várossá válás napja igazából 1984. január 6. –  ekkor tartották ugyanis azt az ünnepséget, ahol Losonczi Pál, az Elnöki Tanács Elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja átadta Káldi Bélának, az aznap reggel megalakult új Városi Tanács Elnökének a várossá nyilvánításról szóló oklevelet.  Megjegyzem: megtisztelték Mórt, hisz elég magas szintű vezető jött az avatásra.

Szintén a 40-45 év alattiak kedvéért: akkor a szocializmusban (mint történelemből tanulták) egypártrendszer volt.  Az uralkodó kommunista pártot hazánkban így hívták: Magyar Szocialista Munkáspárt.

A legfőbb közjogi méltóságok, mint például az előbb említett Elnöki Tanács Elnöke vagy a Miniszterelnök (akkoriban Minisztertanács Elnöke), stb…  tagjai voltak a párt (rövidítve MSZMP) Politikai Bizottságának (ez az egyik legfelsőbb döntéshozó szerv volt, a többibe most ne menjünk bele, számunkra ez most nem lényeges !).

Így aztán közvetlenül érvényesült a pártirányítás…

Itt fogadják Losonczi Pált

Miért sikerült a várossá válás épp 1984-ben Mórnak ?

– Az egyik oka biztosan az volt, hogy 1983. december 31-én megszüntették a járásokat Magyarországon. Az újonnan létrejött közigazgatási rendszerben nagyobb önállóságot kaptak a községi tanácsok, bizonyos szerepeket a megszűnt Járási  Hivataloktól átvettek.

Más tevékenységek pedig a létrejött városkörnyék, kistérség központjához, nálunk az új városhoz, annak tanácsi apparátusához kerültek át.

A városi cím adományozása nem volt automatikus. Meg kellett felelni bizonyos elvárásoknak, pl. az infrastruktúra, lakosságszám, iparosodás, egészségügyi ellátás, kulturális élet, oktatás, idegenforgalom, stb… területén.

Mór ezek közül egyeseknek megfelelt, mások tekintetében elmaradt az országos átlagtól.

Ezeket számokkal, tényekkel is alá tudjuk támasztani – de majd a következő részben.

Most csak két érdekes történet abból az időből:

Az első az iparosodással kapcsolatos: Az Ikarus (akkoriban a világ legnagyobb autóbuszgyártója jóval évi 10.000 db legyártott, eladott busszal) Pusztavámon létesített gyáregységet, melynek a neve is ez volt: Ikarus Pusztavámi gyáregysége.

Akik tehát mondjuk Mórról ott dolgoztak (elég sokan voltak, főképp már az 1980-as évek elején), eljáró munkaerőnek számítottak…

Aztán egy csavarral az a terület és a gyár is Mórhoz került, ami azt is jelentette, hogy  „X” száz Mórról eljáró helyett „Y” száz Mórra járó dolgozó lett (a többi településről akik itt dolgoztak), a móriak meg már helyben végezték munkájukat anélkül, hogy munkahelyet váltottak volna !

A második a lakosságszámmal kapcsolatos: mint fenn írtam,  Zirc Mórral együtt lett város. No, de mint tudjuk a móri 14.500 lakossal szemben csak kb. 7.000 lakója volt (egyébként most is annyi van.)   Itt jön a megoldás: hozzá csatolták a környező, közeli településeket (Nagyesztergár, Olaszfalu, Eplény, Porva-Csesznek…stb), így mindjárt nagyot ugrott ez a lélekszám…

A kép bal oldalán Nagy Benedek móri szobrászművész és Dankovics Margit, a Művelődési Központ Igazgatója

A következő részben megtudhatják, milyen elvárások voltak a fenn említett városiasodásban, milyen országos átlagok voltak – és milyen volt a móri akkor.

Sőt: arról is szót ejtünk, hogy történt ez a nagyközség – járás – város váltás, kik voltak akkor a régi Mór (nagyközség és új város), valamint a megszűnő járás vezetői – mert igazából ők voltak, akik a várossá válásban  – valószínűleg – a legtöbbet tevékenykedtek az 1970-es évek végén, az 1980-as évek elején…

Nagy Pál

Köszönöm az értékes segítségét Sárdi Valériának !