/Fotó: Krausz Ivett saját archívumából/
Többször olvashattak oldalunkon városunkból elszármazott hírességekről. Vannak azonban olyan Mórról indult emberek, akiknek jelenlegi tevékenysége kevésbé „látványos”, kevésbé vannak szem előtt az itt élők számára, pedig megérdemlik a figyelmet! Közülük most egy elhivatott fiatal szakemberrel beszélgettem.
Névjegy
Név: Krausz Ivett
Foglalkozása: Pszichológus, autogén tréning gyakorlatvezető
Munkahelye: Zuglói Egészségfejlesztési Iroda – mentálhigiénés koordinátor (ismeretterjesztő előadások, videók készítése, tréningek tartása a mentális egészség témakörében, valamint egyéb szervezői, adminisztratív és média tevékenységek)
Mikor, hol született, meddig élt Móron: Móron születtem 1996. december 10-én, és az egyetemi évek elejéig éltem otthon 2015-ig, vagyis kb. 19 éves koromig.
Magánéleti adatok: Párommal élek Budapesten, de a szívemben még mindig vidéki lány vagyok. 😊
Hobbija: A természetjárás tölt fel a leginkább életerővel és békével, legyen szó túrázásról, vagy könnyedebb kirándulásról. Emellett nagyon szeretek zongorázni – amit a tavalyi első karantén időszakban kezdtem el autodidakta módon tanulni – és énekelni, olykor festegetni is. Természetesen a pszichológiai vonatkozású inspiráló könyvek és filmek is idetartoznak.
-Hol végezte az általánost illetve a középiskolát, egyetemet?
Móron végeztem az általános iskolát a Petőfi Sándor Általános Iskolában, majd 6 osztályos gimnáziumban tanultam Székesfehérváron a Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskolában.
Pszichológusi diplomámat pedig a Károli Gáspár Református Egyetemen szereztem klinikai és egészségpszichológiai szakirányon.
-Miért lett pszichológus?
Nehéz erre a kérdésre egy mondatban válaszolni, ugyanis nálam nem volt egy konkrét meghatározó esemény, ami erre a pályára terelt, hanem inkább az addigi életem, a neveltetésem és a személyiségem, szemléletem vitt a pszichológia felé. A családi körömben is azt a mintát láttam, hogy törődni az emberekkel, segíteni másoknak érték, ráadásul a nővérem is egy időben pszichológus szeretett volna lenni, tehát ott volt előttem a példakép is. Gyerekkori önmagamra pedig úgy emlékszem vissza, mint akit mindig érdekeltek a dolgok mögött húzódó mozgatórugók, magyarázatok – gyakran meg is kaptam, hogy sokat álmodozom. 😊
Később a gimnáziumban volt egy meghatározó élményem, amikor irodalom órára egy szabadon választható témában beszédet kellett írnunk. Én Nick Vujicicról – egy végtagok nélkül született, ma motivációs előadóként dolgozó férfiről – tartottam beszédet, aminek azt a címet adtam, hogy az „élet korlátok nélkül”. Engem nagyon megragadott a történet arról, hogy hogyan állhatunk fel látszólag lehetetlen helyzetekből, miből meríthetünk erőt és persze foglalkoztatott az a kérdés is, hogy miképp éljek a saját magam mércéi szerint boldogan és ne másoknak megfelelve. Akkor éreztem – és érzem azóta is – magam igazán elememben, ha ezeken a kérdéseken és megoldásokon másokkal együtt gondolkozhatok, segíthetek megvilágítani összefüggéseket, valamint erőt nyújthatok egy értékteli, tudatos élet kialakításához.
-Hivatásában milyen szakterület áll Önhöz a legközelebb?
Jelenleg úgy érzem, hogy a tanácsadó szakpszichológia lesz a befutó irány, de még tapasztalatot szeretnék szerezni, mielőtt elköteleződöm ebbe az irányba, hogy hitelesen tudjam képviselni a döntésemet. Amiről viszont tudok beszélni, az a hitvallásom. Hiszem, hogy minden embernek lehetősége van arra, hogy befolyást gyakoroljon a saját életére, csak meg kell találnia a módját – ezen az úton szeretném kísérni a hozzám fordulókat. A saját képességeik kibontakoztatásában, önmaguk megismerésében és felvállalásában és az értékes, céltudatos élet kialakításában segíteni az embereket – ez lebeg a szemem előtt.
Szerencsés vagyok, hogy a munkahelyemen olyan tréningeket és előadásokat is tarthatok, amelyben az előbb leírt szemlélet szerint dolgozhatok (pl. érzelmi intelligencia tréning, önbecsülés tréning stb). Személy szerint én örökké hálás leszek annak, amit a pszichológia adott, „egészebb” emberré váltam általa és egyedülálló lehetőséget teremtett arra, hogy másokkal kapcsolódjak, amiből örökké tanulhatok és fejlődhetek magam is.
-Mostani beszélgetésünk apropója, hogy megtudtam: a jelenlegi járvány idején olyan online foglalkozásokat tart munkatársaival együtt (ráadásul a résztvevők számára teljesen INGYEN!), melyek segíthetnek feldolgozni e nehéz időszak megpróbáltatásait. Megismertetné ezekkel olvasóinkat?
Örömmel osztom meg az olvasókkal, hogy számos programot kínálunk a lakosságnak, melyek az egészség témáját igen sokoldalúan világítják meg. Folyamatosan futó klubjaink (pl. Cöli klub, Diabétesz klub stb.) mellett havonta szervezünk online egészségnapokat, valamint idén két előadássorozatot is indítottunk szülőséget, nevelést segítő, illetve transzgenerációs örökségek témájában. Rendszeresen osztunk meg a közösségi média felületeinken ismeretterjesztő és testi-, lelki egészség megőrzését segítő videókat és posztokat, melyekkel az online térnek hála sok emberhez eljuthatunk.
Az itt végzett tevékenységek közül a szívemhez a legközelebb a tréningek állnak. Jelenleg egyébként önbecsülés tréninget, illetve autogén (relaxációs) tréninget, valamint egy idősebb korosztálynak szóló klubfoglalkozást vezetek online teadélután formájában. Ha egy dolgot kellene kiemelnem, hogy mi a legfontosabb üzenet, amit a tréningjeimen résztvevőknek át szeretnék adni, az az elfogadás. Ez az elfogadás nem csak az én oldalamról származik, hanem annak a légkörnek a megteremtéséből, amin együtt dolgozunk. Ahol rendben van behozni bármilyen érzést, gondolatot. Az, hogy egy személy megtapasztalhatja ezt és az együttérzést, már önmagában gyógyítóan hat, ráadásul segíti az egyént abban, hogy önmagával szemben is elfogadóvá tudjon válni. Mert itt kezdődik a valódi fejlődés. Ezt a fejlődési utat érzem hivatásomnak támogatni és minden lehetséges eszközzel, tudással, motivációval és kedvességgel segíteni.
Erre a támogató közegre már a pandémia előtt is szükségük volt az embereknek, most azonban nélkülözhetetlenné vált. Személyes meglátásom szerint ezeken a csoportokon a sorsközösség megtapasztalása és az érzések megosztása mellett a legnagyobb segítséget az adja, hogy ebből a „karantén szindrómából” és a COVID körüli mindennapos pörgésből ki tudnak szakadni a résztvevők és egy biztonságos térben kapcsolódhatnak. Ez nem jelenti, hogy nem beszélünk az aktuális nehézségekről (sőt), de a tréningek tematikusságának köszönhetően egy közös cél felé tudunk tartani és megélhetjük, hogy az élet nem állt meg.
-Hogyan és hol kapcsolódhatnak be ezekbe a tréningekbe az érdeklődők?
Mint említette, a járványhelyzet miatt online foglalkozásokról van szó. Ennek azonban (hátrányai mellett) előnyei is vannak, hisz így a távolabb élők szintén tudnak csatlakozni! El kell mondanom, hogy – mivel célirányos pályázatokból finanszírozzuk tevékenységünket -, így ezek egy része csak zuglóiaknak érhető el.
DE: sok olyan előadásunk, programunk is van, melyeket pl. a móriak is megnézhetnek, melyekbe bekapcsolódhatnak. Ráadásul – jellegüknél fogva – mindezt otthonukból tehetik, ki sem kell mozdulniuk!
Segítségképp megadom egyik rövid előadásom linkjét, illetve néhány elérhetőségünket:
Mit kezdjünk a nehéz érzésekkel? – önegyüttérzés meditáció a mindennapokra
Zuglói Egészségfejlesztési Iroda Youtube csatornája:
https://www.youtube.com/channel/UChPuAInq5eCYTd44eo5l7Vw/videos
Zuglói Egészségfejlesztési Iroda Facebook oldala:
https://www.facebook.com/zefizuglo
valamint itt is találnak videókat a ZEFI MENTÁLIS IMMUNERŐSÍTÉS csoportban:
https://www.facebook.com/groups/819125255243069/
Remélem, hogy ezekkel több otthoninak is tudunk segíteni. Hiszen (ahogy már mondtam) a szívemben vidéki maradok! J
-Végezetül: említette, hogy Budapesten él. Ennek ellenére gondolkodott már azon, hogy – a pandémia elmúltával – szülővárosában, Móron is tartson tréninget, előadást, foglalkozást? Hiszen bizonyára jár haza időnként, ugye?
Így van, amikor időm és energiám engedi, nagyon szeretek hazamenni és a családommal időt tölteni – többnyire ez havonta 1-2-szer valósul meg, és ezekért az időtöltésekért nagyon hálás vagyok. 🙂
Ami a másik kérdést illeti, arra biztosan megtanított az online munkavégzés, hogy nincsenek leküzdhetetlen távolságok, ezért természetesen nagyon szívesen tartanék foglalkozást a móriaknak is – akár online, vagy személyesen, a helyzettől és kapacitásomtól függően.
Megtisztelőnek éreztem a megkeresését, köszönöm ezúton is.
Nagy Pál
/Fotó: Krausz Ivett saját archívumából/
Írj Te először kommentet "Ingyenes online tréningeket tart járvány idején a fiatal móri pszichológus – Krausz Ivettel beszélgettem"