„…délelőtt 11 órakor Karger ágyúdörgést hallott Mór felől…”

/A kép illusztráció – Altorjai Göbel János: Kivont karddal vágtató huszárok/

Talán ma is érdekesek lehetnek térségünk történetéről, érdekességeiről, életéről szóló régi híradások – Érdekes, sokak számára vélhetően új információkat is tartalmaz szűkebb-tágabb otthonunkról például ez is, amely az 1848. december 30-i móri ütközettel kapcsolatos:

“…Győr kiürítése után a Karger-dandár Bőnyön, Banán és Bábolnán át Szárra, majd onnan Csákvárra vonult.

December 30-án délelőtt 11 órakor Karger ágyúdörgést hallott Mór felől.

Tisztjei sürgették, hogy csapataival (1794 fő, 10 löveg) induljon meg Mór felé az ott harcoló Perczel segítségére Karger azonban két óra hosszat várakozott, nem mert elindulni, majd „végre előre hatolt, de oly félénken, hogy minduntalan megállt, s a vidéket őrjáratok által megvizsgáltatta”.

Így a dandár a Csákvárhoz másfél órára lévő Csákberényt hat óra alatt érte el.

Itt már a szétvert Perczel-hadtest katonáival találkozott, mire visszavonult Csákvárra, s útközben az összes utakat eltorlaszoltatta.

Csákvárra visszaérve jelentette Perczel vereségét, erősítéseket kért, majd a diszpozíciót sajátosan értelmezve (ebben ugyanis az szerepelt, hogy egy dandára által kiállott erős ütközet után tegye ezt), visszavonult Ácsára és Válra.

Itt december 31-én beteget jelentett, s átadta a parancsnokságot Poeltenbergnek…”

„…A móri vereség után az OHB december 31-én elhatározta a főváros kiürítését, az országgyűlés pedig úgy döntött, hogy átteszi székhelyét Debrecenbe… ”

Forrás:Library.hungaricana.hu / Horváth László szerk. / Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1998) / Hermann Róbert: Poeltenberg Ernő, a szabadságharc tábornoka