Vizsgálják a Székesfehérvár-Mór-Komárom vasútvonal villamosításának lehetőségét

/A Székesfehérvár-Komárom és a Mór-Pusztavám vasútvonalak Mór közelében – A kép illusztráció! Forrás:Wikipedia 2009-ben, Fotó:VT/

A 2021-2027-es uniós pénzügyi ciklusban kötöttpályás beruházásokra várhatóan rendelkezésre álló forrásmennyiség sikeres lekötése érdekében húsz vasúti fejlesztés előkészítésének, tervezésének támogatásáról született döntés.

Az összesen 32 milliárd forintos ráfordítás a hazai közösségi közlekedés gerincét adó vasút infrastruktúrájának, szolgáltatásainak korszerűsítése, versenyképességének növelése mellett a magyar gazdaság élénkítéséhez is hozzájárul – közölte kedden az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

A kormánydöntésnek köszönhetően egyebek mellett megkezdődhet a Nyugati pályaudvar vágányhálózata és bevezető szakaszai rekonstrukciójának, a lajosmizsei és váci vonalak elővárosi célú fejlesztésének előkészítése. A Kis-Gellért hegyi alagút átépítése után a jövőben a Déli pályaudvarról emeletes motorvonatok közlekedhetnek majd Székesfehérvár és Tatabánya-Győr, a nyári idegenforgalmi főszezonban pedig a Balaton felé is.

A forrás odaítélésével elkészülhetnek a Hatvan-Füzesabony vonal és a kapcsolódó ráhordó vonalak fejlesztésének, a Békéscsaba-Lőkösháza és a Debrecen-Nyíregyháza szakaszok korszerűsítésének tervei. A Szeged-Makó vasúti elővárosi közlekedés vonzerejét a megújuló vasúti pálya mellett vegyesforgalmú Tisza-híd megépítése növelheti.

A többi között megtörténhet a Szombathely-Kőszeg és a Zalaszentiván-Nagykanizsa vasútvonal villamosításának előkészítése is.

Az úgynevezett Nyugat-magyarországi Masterplan az országrészt összefüggő egységként kezelve vizsgálhatja egyebek mellett a Győr-Pápa-Celldömölk, a Székesfehérvár-Pusztaszabolcs és a Komárom-Székesfehérvár vonalak villamosításának, a Pusztaszabolcs-Gyékényes, a Pusztaszabolcs-Pécs-Eszék és a Székesfehérvár-Nagykanizsa-Gyékényes viszonylatok egyes szakaszai fejlesztésének lehetőségét.

A kötöttpályás projektek speciális igényeire tekintettel az egyes beruházások megkezdését legalább egy-három éves előkészítési folyamat előzi meg. A forrásbiztosítás nyomán az állami beruházók (a BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt., a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. és a két nemzeti pályahálózat-működtető vasúttársaság (GYSEV, MÁV) időben gondoskodhat arról, hogy a következő programozási időszakban Magyarország megfelelő számú, részletesen kidolgozott projekttel rendelkezzen az uniós támogatások mielőbbi lekötéséhez.

Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár elmondta: „A 2014-2020-as pénzügyi ciklus Integrált közlekedésfejlesztési operatív programjában a kifizetések idén nyáron már túlnőtték az eredeti, 1300 milliárd forintos keretösszeget. A várakozások szerint a következő években az eddigieknél jelentősen nagyobb forrásmennyiség lesz elérhető uniós társfinanszírozással a kötöttpályás közösségi közlekedés fejlesztésére.

Az előzetesen becsült nagyságrendek alapján Magyarország számára összesen akár 2000 milliárd forint is rendelkezésre állhat vasúti beruházásokra. Az újonnan támogatott előkészítési projektek e hatalmas keretösszeg közel felét kitevő forrásigényű kivitelezési munkák megkezdését alapozhatják meg lehetőség szerint már 2022 elejére.”

-MTI-