„Fejér megye bányászatának fejlődése” – Balinka, Pusztavám, eocén, Márkushegy…

/A kép illusztráció! – Forrás:Fortepan.hu/Uvaterv/

Móron és környékén az I. világháborút követő években terelődött a figyelem a szénbányászat felé. Erről az időszakról – és a későbbi évtizedekről – szól cikksorozatunk. Itt a kilencedik rész:

„…A korszerű fejlesztés időbeli kezdése mind Pusztavámon, mind Balinkán lehetővé tette a termelékenység gyors növekedését és egyben az eredményes gazdálkodást is. Ennek igazolásául szolgáljanak a következő adatok. Az 1959-es szénárrendezéstől 1965-ig a két bánya termelési értéke 4 milliárd 43 millió Ft.

A nyereség 1 milliárd 585 millió Ft volt. Költséghányad 60,7%. Amíg az országban 1961-ben a Ft/mill. kal. költség 82,66 Ft volt, Fejér megyében — az országban legalacsonyabb — 54,11 Ft, annak ellenére, hogy a szénbányászat ma állami dotációval üzemel, a balinkai bányászat nyereségesen zárta az elmúlt esztendőt is.

A Fejér megyei szénbányászat működése folytán végig pozitív eredménnyel járult hozzá a népgazdaság fejlődéséhez. A móri szénbányászat 1945-ig 1,4 millió t szenet termelt. A kisgyóni bányászat 2,8 millió tonnát.

Az 1944-ben nyitott és 1970-ben bezárt pusztavámi bánya 11 millió 636 e/t szenet termelt. A kisgyóni bányászat felszabadulási után 7 900 e/t-t, Balinka akna 7 140 e/t-t termelt. így a balinkai medencéből eddig közel 18 millió, a Mór—pusztavámi medencéből 13 millió tonna szén kitermelésére került sor. A bányászat a háború előtti és utáni állapotát a volumennagyság is kifejezi. A medence 1920-tól 1945-ig 4 118 e/t, 1945-től 1973-ig 26 700 e/t szenet termelt.

Fejér megye bányászatának fejlődése

Magyarországon a minőséget és a gazdaságosságot tekintve, legkedvezőbb az eocén széntermelése, felhasználása. Az ország ismert összes eocén szénvagyonának 40%-a, ezen belül a kitermelhető szénvagyon 45 %-a, a reménybeli készletek 63%-a esik Fejér megye területére. Nyilvánvaló, ha a szénbányászat további fejlesztésére sor kerül, ez elsősorban megyénkben következik be.

Példa erre az 1973-ban a Tatabányai Szénbánya Vállalat kezelésében indult és jelenleg üzemeltetett csordakúti terület tárója, Márkus-hegy és Nagyegyháza készülő beruházási programja…”

Forrás: library.hungaricana.hu/Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)  TANULMÁNYOK   Jera Ferenc: A Fejér megyei szénbányászat története 1920 – 1973.

Folytatjuk!