/A képen a Bodajki Kálvária – Fotó: Facebook/Bodajki kegyhely/
Lakossági bejelentőknek köszönhetően vált ismertté, hogy vélhetően középkori őseink tömegeinek nyughelye a bodajki Kálvária-domb. Egy közműárok ásása során, teljesen váratlanul láttak napvilágot embercsontok a kegyhely kálváriája mentén 2022-ben.
A székesfehérvári Szent István Király Múzeum múlt hétvégén Facebook oldalán számolt be arról, hogy az ásatás során előkerült leletek vizsgálatakor, radiokarbon kormeghatározás során az derült ki, hogy a vizsgált személy nagy valószínűséggel Szent István király kortársa volt. EZT ÍRTÁK – idézzük:
„Igaz lehet az évezredes bodajki néphagyomány Szent István királyról!
Rendkívüli eredményt oszthatunk meg Önökkel, ami egy évezredes néphagyomány történeti valóságát támaszthatja alá.
A Szent István Király Múzeum finanszírozásával lehetőség nyílt néhány régészeti feltárásból származó minta radiokarbon kormeghatározására a debreceni Isotoptech Zrt. laboratóriumában.
Ezek közé válogatta be Szücsi Frigyes régész a bodajki Kálvárián 2022-ben végzett mentő feltárásából származó egyik embertani mintát. A Kálvárián akkoriban egy beruházás földmunkái közben teljesen váratlanul kerültek elő emberi csontvázak, amelyek a tájolásuk, a zsúfolt, több rétegben való elhelyezkedésük és a mellékletnélküliségük alapján egy templom körüli temető képét mutatták (1. kép), templomromot azonban nem találtak, és arra írott forrásokban sincs utalás. A leletmentés után is kérdés maradt tehát a temető kora, függetlenül attól, hogy egyértelműen középkori jellegűnek tűnt. A radiokarbon vizsgálattól reméltük, hogy körvonalazza e temetkezések időszakát.
Az eredmény minden várakozást felülmúlt: a vizsgált személy 95,4%-os valószínűséggel 994 és 1028 között hunyt el, tehát Szent István király kortársaként élt (2. kép). Wilibald kapucínus atya a 17. század végén jegyezte le azt a néphagyományt, miszerint Szent István Király kápolnát alapított Bodajkon, ahová Imre herceggel csónakkal jártak ki imádkozni. A templom körüli temető részeként értelmezhető sírok elhelyezkedése alapján a népi emlékezetben megőrzött Szent István-i kápolnának (talán inkább egy kis plébániatemplomnak) a Kálvária-dombon kellett állnia, függetlenül attól, hogy nyomait (még) nem ismerjük. További radiokarbon vizsgálatok és az embertani anyag tudományos feldolgozása nyújthat majd még pontosabb információkat erről a különleges kora Árpád-kori temetkezési helyről.
Azt már mindenesetre most kijelenthetjük, hogy a természettudományos adat igazolhatja az ezeréves bodajki hagyomány valóságát a Szent István király korabeli bodajki kápolna (templom) építéséről.” (Szöveg: Szücsi Frigyes)
A hagyomány szerint Bodajkot illeti meg a „legrégibb magyar búcsújáró hely” címe is. Már a 9. században vallásos tisztelet vette körül Bodajk szent kútját, és Szent István kezdeményezésére kápolnát is építettek a Kálvária-hegy tövében, a Szűzanya tiszteletére.
Korábbi cikkünk a 2022-es feltárásról:
Írj Te először kommentet "Igaz lehet az évezredes bodajki néphagyomány Szent István királyról"