Az Országgyűlésben is téma volt az állítólagos Pusztavám melletti környezetszennyezés

/Cica-homok – Fotó: Nagy Pál/

A Magyar Távirati Iroda az alábbi közleményt adta ki  szeptember 30-án este – idézzük:

„A Pusztavámon bezárt bánya rekultivációjáról is kérdezték a kormány tagjait hétfő este az interpellációk között.

Csárdi Antal (LMP) azt firtatta, ki a felelős azért, hogy Pusztavámon a bezárt bánya területére mérgező anyagot szállítanak.

LMP: ki a felelős a Pusztavámon bezárt bánya területén a talaj mérgezéséért?

Közölte, lakossági bejelentésre Pusztavámra utazott, mert a helyiek penetráns bűzt érzékeltek a település mellett található tómederből, amit rekultivációs célból épp feltöltenek. Mintát vett a feltöltési talajból, és egy akkreditált laboratóriummal bevizsgáltatta az anyagot. Kiderült, hogy a területen több típusú fém-, illetve félfémszennyezés található. A talaj arzén-, bárium- és ólomtartalma megközelíti az egészségügyi határértéket. A mérgező kadmiumból az egészségügyi határérték két és félszerese található, ahogy a króm is a határ felett van. Ezen felül szénhidrogéneket is találtak, amelyeknek a mértéke 23 és félszerese az egészségügyi határértéknek.

Hozzátette: ezen mérgező anyagok többsége jól oldódik vízben, így a csapadék bele fogja oldani a vízbázisba, ezzel veszélyeztetve az ott élők egészségét.

Válaszában Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára leszögezte: a közel két évvel ezelőtt született hatósági döntés a bánya rekultivációjával kapcsolatban részletes, szakszerű döntés volt. A határozat pontosan rögzíti, mit kell tenni a bányavállalkozónak a bányagödör víztelenítése kapcsán. Továbbá a hatóságokhoz semmilyen jelzés nem érkezett rossz szagról Pusztavámon. A hatósági iratokból azt a következtetést is le lehet vonni, hogy nem áll fenn közeli és távoli vízbázis veszélyeztetése a rekultiváció miatt.

Hozzátette: szeptember 17-én a kormányhivatal munkatársai helyszíni bejárást tartottak, és „zavaró szaghatást nem tapasztaltak”.

Csárdi Antal a választ nem fogadta el.”

További hírek a témában (Kormányhivatali tájékoztatás, Lakossági Fórum):

Pusztavám Önkormányzata szeptember 26-án a Pusztavám Község / Gemeinde Pußtawam Facebook oldalon az alábbiakat közölte a témáról – idézzük:

„A Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal Hulladékgazdálkodási Osztály a Cicahomok bányával kapcsolatos megkeresésre a következő tájékoztatást adta:

A Főosztály a Cicahomok bánya bezárására vonatkozóan a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. sz. mellékletének 10. pont, b) alpontja alapján („Szénbányászat, illetve föld alatti szénelgázosítással megvalósított szénbányászati kitermelési kísérlet (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe, b) felhagyása”) előzetes vizsgálati eljárást folytatott le. A KE/041/00065-17/2022. számú eljárást lezáró határozatban megállapítást nyert, hogy a tevékenységgel járó környezeti hatások nem jelentősek hatásvizsgálat lefolytatása nem szükséges.

Az előzetes vizsgálati eljárás során a Főosztály az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező hatóságokat bevonta. Az illetékes vízvédelmi és vízgazdálkodási hatóság az állásfoglalásában az alábbi megállapításokat tette:

„A tervezett beruházás nem érinti sem üzemelő, sem távlati vízbázis védőövezetét, így a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásai nem érintik a tárgyi eljárást.

Az ingatlan nem érint nagyvízi medret, parti sávot, nincs hatással a vizek lefolyására, mederfenntartásra, illetve az árvíz-és jég levonulására, így a nagyvízi meder, parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet előírásai nem érintik tárgyi eljárást.

A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján Oroszlány Város területe fokozottan és kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi kategóriába tartozik.

A tervezett tevékenységből származóan a vonatkozó jogszabályok betartása mellett és a dokumentációban foglaltak alapján nem várható a felszíni és a felszín alatti vizek szennyeződése, károsodása. A tervezett tevékenység a vonatkozó előírások betartása mellett megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek.”

Az előzetes vizsgálati eljárás alapját képező dokumentáció vizsgálja a tervezett tevékenység, a kihelyezésre kerülő anyag felszín alatti vízre és földtani közegre irányuló hatását. A dokumentáció tartalmaz szennyeződés terjedési vizsgálatokat, hidrodinamikai számításokat, transzport modellt, mely az alábbi megállapításokat teszi:

„Összességében a fedőképződmények uralkodóan agyagos és márgás képződmények, melyek rossz vízvezető tulajdonságúak. A fentiek alapján a kitermelt kőszénréteg után maradt bányagödör falai kellően vízzáróak és a domborzati kép alapján erősen állékonyak is. A területen ennek megfelelően sem a fekü, sem a külfejtések határa felől oldalirányú vízszivárgásra számítani nem kell. A bányagödör területén gyakorlatilag kizárólag a csapadékvizekből van utánpótlódás. A környező képződmények a földtani feltárófúrások adatai alapján a rétegvizekből való utánpótlódást kizárják.”

A rekultiváció végzése során a természetes szigetelő réteg vízzáróságát bentonitpaplanos szigetelés alkalmazásával tovább erősítik.

A tájrendezésre használt anyag engedélyezett határkoncentrációit a rekultivációs tevékenységet folytató cég (a továbbiakban: Kft.) KE/041/00256-21/2021. számú határozata tartalmazza. A Kft. tevékenysége ellenőrzött körülmények között folyik. A rekultivációhoz felhasznált anyag akkreditált mintavételt- és vizsgálatot követően kerül a Cicahomok bányában kihelyezésre.

Csárdi Antal országgyűlési képviselő által vett mintákat a laborvizsgálati jegyzőkönyv alapján nem tartja a Főosztály bizonyító erejűnek, mivel a vizsgálati jegyzőkönyv alapján a mintákat a megbízó szállította laboratóriumba, ezáltal nem bizonyítható a mintavétel akkreditáltsága, nem készült mintavételi jegyzőkönyv.

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormány rendeletben foglaltak szerint a

47. § (1) * E rendelet alkalmazása során a mintavételezéseket, valamint a felszín alatti víz és földtani közeg vizsgálata esetén a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló rendelet szerint kell eljárni.

(2) * Az e rendelet végrehajtását szolgáló, a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg kémiai vizsgálatának eredményeit tartalmazó dokumentációban fel kell tűntetni az alkalmazott szabvány számát vagy meg kell nevezni a miniszter által közzétett közleményben szereplő, alkalmazott vizsgálati módszert, illetve szabvány vagy közleményben közzétett módszer hiányában meg kell adni az alkalmazott eljárás leírását.

(3) A felszín alatti vizekkel kapcsolatos vizsgálatot, illetőleg a mintavételeket – ideértve a földtani közegre irányuló vizsgálatokat is – csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet (laboratórium) végezheti.

Továbbá az akkreditált mintavételre vonatkozó általános alapelveket és módszereket az MSZ 21470-1 Magyar Szabvány tartalmazza. Többek között előírásokat tartalmaz a mintavétel rendszerére (a mintavételek száma függ a vizsgált terület nagyságától, morfológiájától), a mintavételi eszközökre, a minták mennyiségére.

Összességében a Cicahomok bánya bezárása Főosztály által kiadott döntések alapján történik, mely tevékenység a környezetre nem gyakorol káros hatást.”

Ebben az ügyben egyébként lakossági fórumot-tájékoztatót is tartanak, amely szintén a Pusztavám Község / Gemeinde Pußtawam Facebook oldalon jelent meg. Ezt is idézzük:

„Meghívó

A Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. tisztelettel meghív minden érdeklődőt az Oroszlány VI. – barnakőszén bánya (Cica-homok bánya) területén megvalósított tájsebgyógyító rekultivációs program bemutatójára.

A bemutató időpontja: 2024. 10. 08. 17 órától

A bemutató helyszíne: Pusztavámi Művelődési Ház, Pusztavám, Nickelsdorf tér 4.

A bemutató programja:

– A rekultivációs program céljainak és megvalósításának általános ismertetése, a műszaki rekultiváció során alkalmazott technológiák és anyagok, valamint a környezeti hatások bemutatása

– A rekultivációs program természetvédelmi célkitűzéseinek és eddigi eredményeinek bemutatása

– A rekultivációs program erdészeti és ökológiai célkitűzéseinek és jövőképének bemutatása

– A jelenlévők által feltett kérdések megválaszolása

A Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. szeretettel vár minden érdeklődőt, a személyes környezete és a természeti értékek megóvása iránt elkötelezett pusztavámi lakost, illetve mindazokat, akik számára fontos a fenntarthatóság és az ember alkotta, s az ember számára is élhető környezet.

Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. ”